Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna Mentén
Mozilátogatás a kalocsai iskolanővérek bajai iskolájában (1931-1948) pedig az állami megrendelésre készült dokumentumfilmek. Magyarországon is felkarolják ezt a műfajt, hiszen nagy változások következtek be: 1938 - Felvidék; 1939 - Kárpátalja; 1940- Észak Erdély és a Székelyföld Magyarországhoz csatolása Trianon után katarzisélményt jelentett. Nem véletlen tehát, hogy 1938-1940 között 4 magyar dokumentumfilmet láttak a lányok: Észak felé, Szent István a magyarok királya; Magyar feltámadás - a Felvidék visszatértéről -, valamint a Hazatért a Ruszinföld című riport- dokumentumfilm. Emellett megtekintették az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszusról készült filmet is.13 Feltűnő az 1945 után látott amerikai filmek száma (15), de ezek között a Frank Capra rendezte Ezért harcoltunk című, a második világháborúról szóló dokumentumfilm 6 része is szerepel. Míg 1937-ig egyetlen rajz-, illetve mesefilmet sem láttak közösen, ezt követően nő a számuk: 1938-1944 között 6 (3 mese, 3 rajzfilm), 1945-től 4 mesefilmet is rögzít a Krónika. A rajzfilmek többsége Walt Disney munkája. Érdekes - s a kort nézve teljesen természetes -, hogy az egyetlen film, amit háromszor is láttak a tanulók, a Hófehérke.14 Háborús filmeket csak 1945 után láttak. Ebben nyilván szerepet játszik az, hogy egy leányiskolát vizsgáltunk. Az egyetlen eddig megtalált, a VKM által 1941-ben kiadott Javasolt filmek jegyzéke” alapján elmondható, hogy ennél többről van szó, ugyanis a bajai zárdaiskola növendékei minden ajánlott filmet megnéztek, de olyat nem, mely a háborúról szólt (Abesszíniái képek, Zúgnak a szirénák, Francia összeomlás, Elnémult harangok).15 Az iskolanővérek igazságosnak tekintették - az egyházi vélemény alapján is - a területi revíziókat s a Szovjetunió elleni háborút, mely meggyőződésük szerint az antiklerikalizmus ellen szállt síkra. Ennél fontosabb azonban, hogy keresztényi alapon a háborúval szembehelyezték a békét, annak elsőrendűségét. Az 1942-es Évkönyv eképp könyörög Istenhez a békéért: „Tarts meg, éltest, hogy a földgömb homlokáról leomoljék a töviskoszorú, hogy az ágyúkból ekevasat öntsenek, és a bombák árán boldogságot hintsenek szét a föld vezetői.” A Zárdaiskola tanárai igyekeztek tanítványaikat megvédeni a háború világától, s a mozivásznon megjelenő képekkel sem találkoztak. A háború először - saját tapasztalásaikon túl - a Baján 1947-ben vetített amerikai dokumentumfilmen került eléjük. Az 1944-es évben mindössze két filmet láttak a tanulók, az egyik XII. Pius pápa életéről szólt. A magyarázat a történelmi eseményekben keresendő, hiszen márciusban a németek megszállják az országot, s októberben a háború eléri Észak-Bácskát, s a 13 A budapesti Eucharisztikus Kongresszusról (1938) készült színes filmről a következőket mondja a Magyar Film 1939. 6. száma: „Különös öröm számunkra, hogy ez a film nem került külföldre a sok kérés ellenére sem, hanem a magyar állam tulajdona maradt, és jelenleg a kalocsai érsekség birtokában van.” Tudomásunk szerint sajnos a film nincs meg, valószínűleg az elkövetkezendő kor viharainak következtében. 14 1939-ben közkívánatra kétszer nézték meg - ami egyetlen film esetében sem fordult elő valamint 1945-ben is. 15 Baranya Megyei Levéltár, Pécsi Tankerületi ir. 624-1/ 1940-41. 137
