Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna és a Tisza között
„A ' Tiszát a ’ Dunával öszve kaptsoló tsatorna, mellynek hellyét nem tsak... Tibiscum...” A terv a Pest és Cegléd közti terepen vezeti a csatornát. Igen lelkiismeretes felmérés, csillagászati meghatározás és szintezés eredménye.20 A Pest-Pilis-Solt megyetérképén, mely oly közismertté lett és 1793-ból való, vékony kettős vonallal minden egyéb szövegmagyarázat nélkül feltüntette a legrövidebb variációt, mely a Duna bal partjától a Csepel sziget csúcsánál indul, és DK-nek tartva balra ívelve simul a Szolnokra vezető országút K-i oldalához. Ott is marad, csupán Abony után hajlik kicsit rá a Tisza Szolnok alatti jobb partjára Tószeg fölé. (3. kép) Bállá és Sax esetleges párviadalára, mely mindkét tehetséges és nagy munkabírású ember „gyengéje”, a helytartótanácsi térképek tüzetes vizsgálata révén bőven nyerhetünk adatokat.21 Sax a Maros folyó részletes felmérésével foglalkozott évek óta, amikor 1789-ben utolérte Schönstein udvari tanácsos parancsa a Duna-Tisza csatorna nyomvonalának kidolgozására. Kapóra jöhetett neki a Pest-Pilis-Solt megyei közgyűlés azonos tartalmú felterjesztése, így csupán elkísérte az első bejárására a megyei mérnököt, Bállá Antalt, aki neki vízépítő kerületi beosztottja is volt. Sax ezután postautakkal, a Drávával, a Vággal, a Zagyvával és a Tárnával, no meg még a Tisza szegedi malmaival is szívesebben foglalkozott, mint a számára „légből kapott” Duna- Tisza csatornával, a „fából vaskarikával”! Bállá pedig végezte rendes munkáját. Néhány úrbéres község és erdő térképe után lement Szegedre, óriási árkus lapokon elvégezte a belterület részletes és a külterület teljes felmérését. Majd Tápé határát mérte, közben a Pest-Szegedi országút részleteit, a Szolnoki Tiszát, a Nagykunság mocsarait és a Heves megyei Tiszát térképezte, valamint Karacs keze alá a megyetérképet rendezte. A csatornaépítés témájában a „megalomán” Duna-Tisza-csatorna feladatnál hasznosabbat is végzett. 1793-ban lecsapolta Dömsöd és Kunszentmiklós térségében a Kolon tó és Csintava környékét.22 Ráadásul ebben a munkában a tehetséges Bedekovich Lőrinc lehetett a társa, aki a Duna dömsödi holtágait mérte vele. 73 éves korában visszavonult, amikor lemondott vármegyei tisztségéről. Családi kötődése a vármegyéhez tagadhatatlan, még akkor is, ha tudjuk, hogy Nyíregyházán fejezte be földi útját. Gábor öccse itt volt levéltámok, Endre fia pedig másod-alispán.23 Kevés információnk van Bállá terveiről, bár még több, mint a Szerbiába csatolt magyar műszaki emlékekről. Éppenséggel egy működő Duna-Tisza csatorna került idegenbe, amikor még égetőbben tolult az előtérbe a Csonka-magyarország-beli Pest- Szeged kanális kérdése. „Szakállas” ügy volt már akkor is, mert legelőször 1805-ben Vedres István, „Szeged Széchenyije” vetette föl.24 Vedres István (1765-1830) még Dugonicstól tanulta a „Betűvetés” azaz algebrát és a „Földmérés” azaz geometriát az Institutum Geometricumban előbb Budán, majd Pesten is. Huszonkét éves korától Szeged foldmérésze, majd az akkori Jozefinista” 20 FODOR 1957. 17. 21 BENDEFY - LAKOS - SASHEGYI 1976-79. 22 MOL. S. 12. Div. XIII. No. 584: 2 23 BOROVSZKY 1909.11/440. 24 FARKAS 1937. 107. 157
