Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna és a Tisza között
„A ’ Tiszát a ’ Dunával öszve kaptsoló tsatorna, mellynek hellyét nem tsak... március 13-án halt meg. Porhüvelyét a csatorna középpontján, Új-Verbászon helyezték örök nyugalomra, felette obeliszk áll. (?) - Reménykedjünk benne ! Kiss József emlékének hol is tiszteleghetnénk, ha nem itt és most Kalocsán! Míg a Világ tágul, a magyarság összehúzódik. Kemény magot képez és termékeny marad. Én például most szponzort keresek a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött naplójának kiadásához, melyet a kalapos császár, II. József is átlapozott egykor.12 A Ferenc-csatorna utóélete is érdekes. A Duna Monostorszegnél feliszapolódott, így a koncessziós szerződés lejártakor az államkincstár vonakodott a létesítményt átvenni. A vármegye Bauer Antal mérnökével vizsgáltatta meg a csatornát, aki 1823-ban részletes állapotfelmérést, hossz-szelvényeket, és zsilip-metszeteket készített.13 Bács- Bodrog vármegye 1825. évi általa szerkesztett kőnyomatos mappáján fel is tünteti a csatornát. (1. kép) A problémával 1838-ban Lechner József országos építési főigazgató is foglalkozott és kiderült, hogy hiába küldték ki a kalangyosi Dunára a „Vidra” nevű Albionból beszerzett gőzkotrót is. A lefüződő holtág lassan-lassan feliszapolódott. A csatorna forgalma még ebben a pangó időszakban (1829-1839) 15 mq gabonát, 1 mq sót, 40 eq tűzéri muníciót, 5 eq bort, ugyanannyi dohányt 70 eq gubacsot, 80 eq olajat, ugyanannyi tűzifát, és fél mq egyebeket, összességében és éves átlagban 1,4 mq árút jelentett. Zichy Ferenc grófot - aki 1842-ben kormánybiztosi vizsgálatra indult - egy öreg sváb véleménye billentette a csatorna kijavítására: „Alles war mer haba, verdank’ mer dem Graba”, így 1846-tól a felújítás megindulhatott - azaz leállt a polgári forradalom időszakában. Türr Istvánnak kellett a kiegyezéskor amnesztiát kapnia - végre újra egy magyar ! -, hogy 1868-ban behívja Sayn francia-, majd 1869-ben Caramora olasz mérnököt, s végül Kiasz Márton magyar kir. építészeti felügyelővel elkészíttesse a Bajától Bezdánig húzódó tápvízcsatorna terveit. A Sugovica kotrására is olaszok vállalkoztak, közben Baján hajó-kikötő készült, elvégezték a Pandúr-szigeti átvágást, megépítették a Deákszekrényt és tápzsilipet. A Szurdok vízérre új medret ástak Bátmonostorig, így a baracskai Dunameder felhasználásával, átvágásokkal 47 kilométeres tápcsatorna torkollt a Sebes-foknál a régi Ferenc-csatornába. Kissztapárön 1872. május 2-án I. Ferenc József király tette az első ásócsapást, amire Türr egy „Pannónia” szobor-emléket állíttatott. (Vajon megvan-e még ?) Noha a Kiss-testvérek csatorna-terve meg is valósult szinte azon nyomban, nem lenne szabad elsiklani a korábbi „álmodozók” ötletei felett. Talán Franzi Dillherr Althen szolnoki katonai parancsnok 1715. évi felvetése az első, egy igen-igen naív Pest- Szolnok csatornát illetően.14 Az udvari kamaránál is akadt egy pártfogója 1718-ban Christian Schierendorf titkár személyében. Ezért az 1723. évi 122. törvénycikk már így lett megfogalmazva: „A Flelytartótanács csatornák végett a vízeresztéshez értőket tudakolja meg és velük alkudozzon, s az eredményt jóváhagyás és végrehajtás végett 12 A Révai lexikon szerint a MNM őrzi, az Életrajzi Lexikon szerint az MTA Kézirattára. 13 MOLS 12: Div. XIII. No. 536. 14 TAKÁTS 1902. 137. 155
