Romsics Imre - Wicker Erika (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1997 (Kalocsa, 1998)
A Duna Mentén
Kovács Zita A vallást édesanyjától, majd az iskolától hagyományként kapta. De ez természetesen még nem hit. Vagy legalábbis nem az igazi hit: válságos állapotokba, határhelyzetekbe juthatunk, amikor ez a hagyományos vallás elbizonytalanodik, meginog. Azt hiszem, a vallásos embernek kétszer kell rátalálnia a hitre, megszilárdítani hitét: először gyermeki ártatlansága idején - s nem azt mondom, hogy ez nem fontos, sőt nagyon is az, ha újra rátalál az igazi hit révén, amelynek már egy személyes dráma gyümölcsének kell lennie. Ez a két hit, amelyet gyermekkorában kap az ember, és amelyikre személyes drámája során talál rá, megsemmisíti, ugyanakkor fel is erősíti egymást. Kákonyi Konstantina hite ezért volt olyan elementáris erejű, egész életére meghatározó érvényű. A szülői házból 1922-ben 14 évesen távozott. Kalocsa város tanító rendjének, a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társaságának tagjaként maga a rend küldte 1929-ben a kalocsai Notre Dame Tanárképzőbe, majd 1931-ben a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Benkhard Ágost tanítványa volt. Rajztanári oklevelét 1935-ben szerezte meg. A rend bajai iskolájában a tanítónőképző, a líceum és a polgári rajztanára 1936 és 1944 között. Szuggesztív művészete meghatározta az iskola arculatát, a folyosók, a kápolna, az ebédlő és a színielőadások atmoszféráját. Konstantina tervezte az iskolai előadások díszleteit, kosztümejit, amelyek művészi színvonalára sokan, így Sík Sándor és Kodály Zoltán is felfigyeltek.1 A Zárda rajztantermének falát, a szekrények fölött seccoval díszítette: Júlia szépleány balladájának jeleneteit festette meg életnagyságú dekoratív, stilizált figurákkal. Ez mára sajnos elpusztult. Az alkotó munka mellett természetesen folyamatosan tanított. Konstantina saját tantervet készített 1940-ben, melyet elfogadtak, s mint kísérletet engedélyeztek. A tanterv célját a következőképpen fogalmazta meg: „A tanterv célkitűzése sokrétű és terjedelmes. [...] Az eredményes rajztanítás szempontjából igen fontos a gyermekeknek és a gyermekrajzoknak ismerete, a tanár rajzpedagógiai és művészi felfogása, meggyőződése. [...] Az így felfogott rajztanítást párhuzamba lehet hozni a fogalmazás tanításával. [...] Amint van kötött és szabad fogalmazás, úgy van kötött és szabad rajzolás is. A kötött rajzolásnál az osztály közösen hordja össze az anyagot, csak a technikai kivitel mutat különbséget. A szabad rajzolásnál minden tanuló maga figyel, szemlél, gondolkozik. Ez a rajzolás igazi módja, amikor a tanuló öntevékenysége a legteljesebb teret kapja. [...] Senki sem támogatja agyon, senki sem ver béklyót alkotni vágyó lelkére. Fokozódik, fejlődik az önbizalma, erősödik alkotási vágya, akarása, mely további munkára készteti. [...] A szabadság nem jelenti a tanár teljes háttérben maradását. Sőt igen körültekintő, finom, alig érezhető irányítást jelent a tanár részéről. [...] Az így elért eredmény sokszor igen primitív, - nem hibátlanul másolt és színezett 1 1938 márciusában adták elő a diákok Sík Sándor egy mesemisztériumát: A boldog ember ingét. Az előadásra váratlanul megérkező Sík Sándorral ekkor találkozott Konstantina első ízben (A Miasszonyunk Leánynevelő Intézet Iskoláinak Évkönyve. 1938/39. 32.), Kodállyal pedig majd 1943-ban kerül kapcsolatba. 124
