Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Kőhegyi Mihály: Csávolyi névmagyarosítások (1896–1945)
161 Év Létszám Szülés Névmagyarosítás % 1910 3007 791920 2809 86 5 0,17 1930 3104 55 3 0,10 1941 3253 42 1 0,03 A vizsgált négy évben tehát 0,075 százalék névmagyarosítás történt az összlakossághoz viszonyítva. Már az adatgyűjtésnél felfigyeltünk a névváltozások idejének sűrűsödésére-ritkulására. 1909 1 1934 5 1910 1 1935 1 1916 1 1936 1 1924 5 1937 3 1925 1 1938 30 1927 2 1939 1 1929 2 1940 2 1931 1 1941 1 1932 3 1943 1 1933 12 1944 _ Jól látszik, hogy a magyarosítás súlypontja az 1930-as évekre esik. (Az 1944 után megváltoztatott neveket már nem követtük nyomon ebben az összeállításban.) A politikai élet változásának következményeként öten vették vissza -amint ezt már említettük - eredeti nevüket. 1932-ben 1, 1938-ban 4 fő. Valamennyien németek voltak. Egyetlen esetben került sor arra, hogy magyar nevet németre cseréljenek, de az anyakönyvek magyarázatot adnak e rendhagyó esetre. Az történt, hogy egy 1910-ben született férfi 1938- ban magyarosította a nevét. Ezt 1931-ben született fia is megkapta. 1939-ben született leánya természetesen már ezen a magyar néven szerepel. így fordulhatott elő, hogy az 1941-ben visszavett régi német nevet a család mindhárom tagja megkapta, s miután a 3 éves kislány már magyar névvel született, úgy tűnik, hogy magyar nevét változtatta németre. Ettől függetlenül van azonban olyan, aki eredeti magyar nevét cserélte másra. A Paprika család vette fel a Palotai nevet. (Bár a férfi 1926-ban Csávolyon született, de református vallása mutatja, hogy nem lehetett régi csávolyi. A Paprika név a Sárköz falvaiban fordul elő s azok között a refor-
