Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Kőhegyi Mihály: Csávolyi névmagyarosítások (1896–1945)
162 mátus is gyakori). Itt a név szokatlan jelentése zavarhatta viselőjét. Különösen a János keresztnév esetében (Paprika János = paprikajancsi, azaz bohóckodó, éretlenül komédiázó, rikítón öltözködő személy, piperkőc, pojáca) lehetett bántó. Hasonló meggondolás vezethette a Róka családot is, amikor Romfalvira változtatta nevét. Ódos György a Hódos nevet vette fel. Lehet, hogy eredetileg Hódos volt a nevük, s hibás bejegyzést akartak csak helyrehozni. Vagy a használat során kopott le a szókezdő H és ezt helyesbítették. Esetleg a rokonság a Hódost viselte tovább és ehhez igazították saját nevüket. Miután Csávoly nemzetiségi község, érdekelt bennünket az is, hogy a németek, illetve a bunyevácok milyen arányban magyarosítottak. A nemzetiségi megoszlást az országos népszámlálásból ismerjük: Év Összes magyar % német % bunyevác % 19Í0 '' TÖ'Ö'7 517 13,9 2Ö80 69,2 510 ló,9 1920 2869 356 12,4 2010 70,1 502 17,5 1930 3104 584 18,8 2016 65,0 501 16,1 1941 3253 916 28,1 1863 57,3 471 14,5 Az általános tanulságok (növekvő lakosságszám mellett a magyarok erősödése, a németek tetemes térvesztése, a bunyevácok lassú apadása) most kevésbé érdekelnek bennünket. Az már igen, hogy a nemzetiségek aránya átlagosan a következő: 19 % magyar, 65 % német, 16 % bunyevác. a németek aránya három-négyszerese a bu- nyevácokénak. Tudjuk, hogy a 107 névmagyarosítás közül 67 fő német és 35 bunyevác nevet viselt, (az 5 magyar névcserét nem vettük figyelembe). A lélekszámhoz viszonyítva a névmagyarosító bunyevácok aránya meglehetősen magas. Ennek egyik oka, hogy ide vettük a szláv hangzású, de nem feltétlenül bunyevác neveket is (Schira, Lans- tyák, schmiczkó, Borovitz). Közülük egyesek csak átmenetileg tartózkodtak a községben, mint pl. Schira Miklós jegyző, vagy Lans- tyák Mária, akinek lányfejjel született gyereke. A Schmiczkó más esetben Schmiczkó néven szerepel, holott az utóbbinak gyermeke a sch-val bejegyzett kislány. Ez egyúttal az anyakönyvek gyakori következetlenségére is felhívja a figyelmünket. A bunyevác nemzetiségű névmagyarosítás tehát valamelyest csökkenne, ha ezeket a kétes eseteket kiszűrnénk, de alapvetően nem változna. Megfigyelhető, hogy a bunyevác családok közül a vegyesházasságúak (bunyevác férj - német vagy magyar feleség) magyarosítanak könnyebben nevet. A 35 eset közül 21 ilyen, ami igen magas szám. Az apa névmagyarosításakor természetesen a már megszületett gyerekek is megkapják az új nevet. A 35 névmagyarosító bunyevác 16 erdeti név elvesztését jelenti, a 67 német 37 régi nevet takar. Ezek a nevek természetesen nem tűntek el a faluból, hiszen a kiterjedt rokonság tovább vitte őket és ma is élőek. + + + + +
