Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Kőhegyi Mihály–Tóth Ágnes: Adatok a csávolyi németek kitelepítésének történetéhez
121 hogy ott átkelhessenek a hídon. /43/ Ez jórészt sikerült is, de három községben (Vaskút, Gara, Csátalja) nagyobb számban leszakadtak és tartósan megtelepedtek. A vármegye alispánja 1800-1900 főre becsülte őket. /44/ Zömüket elhagyott német lakásokba helyezték el. Ellátásukról kezdetben önkéntes adományokból és közsegély útján gondoskodtak, majd pedig a határban vállalt betakarítási munkájuk fejében jutottak ellátáshoz. /45/ A megnövekedett létszámú lakosság, mezőgazdasági terület lévén, kenyérgondokkal nem küszködött, bár élete ezen a téren is megnehezedett. 1945 januárjában azonban a szovjet parancsnokság egyre több élelmiszert és ágyneműt követelt. /46/ Ez a dunántúli és a Budapest környéki harcok elhúzódása miatt volt így, mert az itt megsebesült katonákat a bajai kórházban és a sebtiben átrendezett iskolákban ápolták. Az észak-bácskai községek sorra panaszkodnak, hogy elérkeztek teljesítőképességük végső határához, s ezért jóvátételi terheik arányosabbá tételét kérik. Egyáltalán nem tekinthető egyedinek vagy kivételesnek Csikéria község panasza sem: "Csikéria község területe a vasúti sínek mellett terül el, amellett a község vasútállomása határállomásként szerepel. A vonatok végtelen sora vesztegel állandóan részben a vasútállomáson, részben az állomás előtti nyílt pályán. A legtöbbnyire orosz szállítmányok katona és egyéb személyzete ilyenkor a szerelvényekről leszállva élelmiszer és gyümölcs miatt végigfosztogatják a határt. Amellett a községben több ezer délvidéki sváb menekült van, akiket a község lakossága kényszerűségből szintén eltartani kénytelen." /47/ Aligha kérdéses, hogy a vármegye legfőbb gondja 1948- ig a sváb kérdés megoldatlansága, illetve a kitelepítés végrehajtása volt. Ráadásul területünkön a földreform végrehajtása, a ki- és betelepítések lezajlása szorosan összefonódott, és hosszabb időn keresztül nagyon áttekinthetetlenné, zavarossá tette a helyzetet. /48/ Sem a gazdasági, sem a politikai élet nem tudott kellőképpen egyenes mederbe kerülni, s ez az állapot évekig elhúzódott. A kitelepített és az itthon maradó családok egyéni tragédiái még évekig izgalomban tartották a kedélyeket, s itt-ott a gyűlölség lecsillapítása helyett ellenkező hatást váltottak ki. A hazai németekkel kapcsolatos intézkedések pedig hosszú időre félelemmel töltötték el a magyarországi német nemzetiség tagjait. /49/ + + + + + + A népi Magyarország megszületését követő esztendők történetének aligha vannak olyan tényei és vonatkozásai, amelyeket annyi homály fedne, amelyekhez annyi félreértés és tévedés fűződne az eseményeket átélt idősebb és az őket követő, sőt részben felváltó fiatalabb nemzedék tudatában, mint a svábok kitelepítése. Ennek eloszlatására teszünk kísérletet az alábbiakban. Csávoly 1944 és 1945 első felére vonatkozó közigazgatási iratanyaga hiányos. Igazából 1945 áprilisától lehet végigkövetni a község életének történéseit. A földreform végrehajtásáról hozott 600/1945. M. E. számú rendelet tette legelőször lehetővé a németajkú lakossággal szembeni
