Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Horváth Attila: A péceli kultúra újabb leletei a kecskeméti múzeumban
39 Ebben átlósan széles sötét folt sáv jelentkezett, leletanyaga azonban csak az alján beásott hulladékgödörből származó, néhány - bronzkori házikerámiának tűnő - jellegtelen oldaltöredék volt. A metszetfalban a szőlőfordítás alatt tüzelésnyom is jelentkezett, így engedélyeztük a szőlőműveléssel bolygatott vastag humuszréteg lehordását. Ez idő alatt, amennyire lehetésges volt, elvégeztük az avar temető mintegy 100 sírjának leletmentését. A felület gép lehordását követően mintegy 6 gödörből mentettünk meg - már amennyire 11 dolgozó skréper között lehetett - reprezentatív min- tavételszerűen péceli kultúrás leleteket. A gödrök löszös homokba mélyed- tek, kitöltésük sötét humuszos, és szürkés homokos talaj között váltakozott. Az "A" gödör eredetileg tűzhely, vagy kiégett kitapasztott verem lehetett. A belőle előkerült kevés cserépanyagból jellegzetesebbek a pont- sorkeretezésű, sraffozott háromszög díszű töredékek, irdaltszélű perem- töredék a vállon pontsor dísszel, öblöshasú edény kanellurás töredéke, s egy bütykösperemű, bőszájú hombár darabja. A gépek által legyalult területről a gödör szomszédságában 50 méter hosszú felületen szórványanyagot is gyűjtöttünk, köztük egy sraffozott háromszög díszítésű töredéket. Ugyancsak ez a díszítés jelentkezik a kisebb foltban észlelt "B" gödör gyér cserépanyagában, amelyből egy tál darabja, valamint egy durva öblösödő tároló edény nagyobb darabjai kerültek elő. A "C" gödör mintegy 110 cm átmérőjű volt, belőle égett csontszilánkok mellett egy úgynevezett "kürbis" kannácska darabja került elő. A nagyobb 130 cm átmérőjű "D" gödörből az edényke kanellurás hasú, korsó formájú rokona perem-, és hozzá nem illő felmagasodó szalagfül töredékei kerültek elő. Hasonló has-, és válltöredékek, valamint öblös fazék oldaltöredékei is voltak a gödörben juh és más kis állatcsontok és szilánkolt állati hosszúcsontok töredékével. A legnagyobb tömegű cserépanyag az előzőknél nagyobb "E" gödörből, és a közelében lévő falületből került elő. A gödör közepét hatalmas tál- szerű, behajló peremű, fordított csonkakúpos aljú hombár szétömlő darabjai szinte kitöltötték. Pereme alatt fogóbütykök voltak, közeléből cserép- csanak darabjai kerültek élő nagyobb tömegű házi kerámia töredék kíséretében. Közülük jellegzetes egy szélesszájú meredekfalú hombár függőleges lécdíszítésű peremdarabja. A gödör viszonylag kismennyiségű finom kerámiája pontsordíszés, szélesen, mélyen bekarcolt ritkás vonaldíszű, a leletanyagban azonban mindenképpen a jól égetett, sárgásszínű kavicso- zott, illetve a durva, különböző peremdíszítésű házi kerámia darabjai dominálnak. Végül a 130 cm átmérőjű (45 cm mélységű) "F" gödörből ugyancsak nagytömegű díszítetlen házikerámia töredék, - köztük nagyméretű, szélesszájú hombár peremdarabjai kerültek elő. A gödör finom kerámiájából említenünk kell a kanellurás díszítésű töredékeket; köztük egyben a díszítés az átfúrt fület is beborítja; illetve egy hasonló magasfülű, öblöshasú kancsó igen vékonyfalú töredékét, s egy tűzdelt pontsoros, sraffozott háromszöges edényalj részletet. Ezt követően a Célgazdaság a sürgető határidőkre való tekintettel nem biztosította tovább a munka feltételeit, s befejezte a terraszosí- tást. Ez alatt a skréperek nyomában tudtunk szórványos leleteket, köztük vékonyfalú, hengeresnyakú edény darabjait és kétosztatú tál zeg-zug vonal díszítésű gombjának, illetve osztófalának töredékét gyűjteni. Tudatában vagyunk, hogy a telep őskori maradványainak túlnyomóan nagy hányada elpusztult, figyelembe kellett azonban vennünk, hogy ily szórványosan jelentkező leletanyagért ekkora terület 70 cm vastagságú kevert talajának lehordását sohasem végezhettük volna el rendszeres ásatással .
