Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)

Kalmár Ágnes: Néhány gondolat a Szórakaténusz Játékmúzeum gyűjteményéről

190

Polgári játékgyűjteményünk nagysága néhány év alatt igen jelentős méreteket öltött, mintegy 4000-5000 darabot tartalmaz. Közöttük kiemelkedő tárgyak és igen gazdag tárgyegyüttesek vannak.- így megemlíthetőek építőjátékaink, melyek kiállításunkból már ismertek (Richter-kőépítő-készleteink).- Fémjátékaink koronája két pléhautó, valamint egy újabb szerzemény, kocsit toló bohóc. Az előbb említett tárgyakon rajta áll a gyártó cég jelzése, mely szerint az Ernst Paul Lehmann által 1881-ben alapított gyárban készültek, Brandenburgban. Értékük ma szépségüknél és ritkaságuknál fogva igen magasra emelkedett.

Fontos része gyűjteményünknek a Marklin-vasút és Markiin fémépítőkészletek, a Zeppelin, a gyönyörű kicsi tűzoltóautók. Optikai játékaink közül kiemelkedik egy száz éves kopott Laterna magica, melyet a hozzátertozó 54 szines üveglemez emel értékessé.- Babáink közt kutatva kettő feltétlenül említésre méltó. A Kossuth- korabeli "Kelj-föl-baba" eredet előttünk még titok, hiszen tudjuk, hogy számtalan német gyár termelt babafejeket más országok számára, ahol testtel pótolták, ruházattal, esetleg szerkezetének fölépítésével tették azt teljessé. így e kicsiny, kaucsugfejű baba fa testét eltérő helyen készíthették, és állították egy tömör fából készült félgömbre, ami a vele való játszás lényegét adja.

A jelenlegi kiállításunkban álló Steiff-baba kendős, bőszoknyás asszonyt formál. Méltóságteljes kicsiny jelenség ez a figura, Margaréta Steiff műhelyének szép darabja, akinek házi varrodájából később egy játékgyár nőtt világhírűvé.

Az előbbiekben említett néhány játéktárgy mellett még sokat fel lehetne sorolni, most mégis papírjátékainkról kell szólni, mert néhány el nem szalasztható véletlen alkalom úgy alakította, hogy egy teljesnek mondható tárgyegyüttes van birtokunkban. Európában a XV. században tűnik fel a papírjáték, de a XVIII. század paírbőségének kellett eljönnie ahhoz, hogy a nyomtatott kép olcsó játékká váljon. így erre az időre az minden más játékszernél olcsóbb lesz. Az öltöztetős papírbaba elődjéről már a XVII. századból tudósítanak, születési évét mégis 1791-re szokták tenni. A múlt század második felében már a többszínnyomású papírfigurákból is késztermékeket szállítanak, kontúrjaikat géppel vágják körül, "stancolják". Ilyen domborított, színes, "stancolt", lakkozott litográfia a préselt kép. Szenvedélyesen gyűjtötték a gyerekek e bájosan giccses virágokat, angyalkákat, gyermekalakokat. Barkácstevékenységük arra korlátozódott, hogy a képecskéket összeválogatva albumba ragasztgassák őket. Gyűjteményünk legalább 500 értékes darabot őriz belőlük a múlt század közepétől kiindulva a XX. század elejéig. A képecskék nyomdatechnikája, domborúsága, fényezése árulja el készítőjüket. A gyártók pontos meghatározása igen nagy szakértelmet kíván. Gyűjteményünk gazdagsága lehetővé teszi egy időszaki kiállításban való bemutatásukat, mely során vendégül kívánjuk hívni Christa Pieske-t, egy német művészettörténészt, aki a nyomtatott grafika nagy szakértője, számtalan nagy "papírkiállítás" rendezője. (Christa Pieske egyébként már el is fogadta meghívásunkat.)

A préselt képecskék mellett e tárgykörbe tartoznak öltöztetős papírba-