Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Kalmár Ágnes: Néhány gondolat a Szórakaténusz Játékmúzeum gyűjteményéről
191 I v. báink, a különböző papírbútoraink és a papírfigurákból megrendezett jelenetek.4 Két csomag német kártya van birtokunkban a XIX. század közepéről, melyek nem különösen szép tárgyak, de éppen filléres voltuk miatt van jelentősége teljes fönnmaradásuknak. Társasjátékaink között találhatóak gyűjteményünk legrégebbi darabjai. A mai értelemben vett lutrijáték, azaz lottéria őse a "szerencsefazék". Dél-Németországban született e "játék", mely a lakosság adóztatását oldotta meg ebben a tetszetősebb formában. A fényűzésben versengő tanácsok lövészversenyeik költségeit fedezték ily módon. Valószínűleg Genovában játszották az első számsorsjátékot, 1530-ban, így választották ki vezető tanácsosaikat. A középkorban született komoly szerencsejáték az idők folyamán társasjátékká szelidült, mely egyértelműen társaságok szórakoztatására hivatott, mint gyűjteményünk "miniatűr lottójátéka" is. E játék az 1780- as években készült kivételes gondossággal, gót betűs német nyelvű szabálya is gyönyörű. Szintén a XVIII. század végéről való egy lépegetős német nyelvű társasjátékunk, melynek őse a már ismert "libajáték". Ez még kézzel színezett litográfia, mint még nyolc gyönyörű kis játéktáblánk is. Az előbbi, kiemelkedő értékű játékok mellett gyűjteményünk tartalmaz négy teljes társasjátékot századunk elejéről, melyek közül egyet, "A törpék országában" játékot a Magyar Képzőművészeti Alap ismét kiadni készül, természetesen a régiről készült pontos másolattal. Gyönyörű darabunk az "Árnyszinház", melyet a Képzőművészeti Alap szintén megjelentet. Az Árnyszinházak keletkezése keletre vezethő vissza. Eleinte a felnőttek szórakozása, a XVII. századtól kezdve a mozi megjelenéséig azonban az európai gyermekek mulatsága is volt. E tárgy együtteshez tartoznak a különböző mozaikrejtvény-puzzle játékok. A mozaikrejtvény az 1760-as években jelent meg, mégpedig a kartográfiában. Hamar az oktntás eszközévé vált, mint annyi más játéktársa is. Önálló életet a XIX. század közepén kezdett. Ez időből való gyűjteményünk egy labdázó kislányt ábrázoló szines metszete, melyből sajnos néhány elem hiányzik, így az kiegészítésre szorul. Egyik büszkeségünk lehet az állandó kiállításunkban is látható, művészien kivitelezett mozaikrejtvény-játék. Századunk elején készült egy Boucher- festménye nyomán, Amerikában. Rendkivül finom átmenetű darabjai órákig lekötik a velük játszó figyelmét. Finom fenyőlemezre ragasztott szines metszet, melyet a legpontosabb munkával fűrészeltek, 200 kicsiny darabra. Ha nyomdatechnikáról beszélünk, meg kell említenem gyermekkönyvgyűjteményünket. Feltétlenül játéknak tekinthetőek a képes mesekönyvek, s mindamellett korok pedagógiai állásfoglalását tükrözik, a gyermek társadalmi és családi helyzetét, a gyermekkel való bánás módját, a gyermek szerepét egyes korok szemléletében, s a gyermekség fogalmának különböző átalakulását is. "Mint vizcsöpp az eget, a szellemi életnek ez a kis részlete - az örök embert." /Drescher Pál/ Közel 200 régi mesekönyv van birtokunban, természetesen magyarok és idegen nyelvűek, mint ahogyan egyéb játékaink is. Azonban e területen sokkal több magyar létezett, vagy megvalósulhatott, mint a polgári játékok más területén. Pósa Lajos, Benedek Elek, Győry Vilmos, mint olvasott gyermekkönyv írók, Mühlbeck Károly illusztrációi mindenki által ismertek. Könyvművészetünkben a szecessziós stílus képviselői alkottak újat, Kozma Lajos, Lesznai Anna, Nagy Sándor és még sorolhatnám, akiknek megjelent gyermekkönyveikből gyűjteményünk is birtokol
