Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Simon Magdolna: Jánszky Béla és Szivessy Tibor kecskeméti munkássága
185 SIMON MAGDOLNA OÁNSZKY BÉLA /1884-1945/ ÉS SZIVESSY TIBOR /1884-1963/ KECSKEMÉTI MUNKÁSSÁGA Jelen írásban a "Fiatalok" köréhez kapcsolódó építészpárosnak csak Kecskeméthez kötődő épületeivel, illetve épületterveivel foglalkozunk, ezt annál könnyebben tehetjük, mert 1910-1913. között szinte minden jelentős művük ide kötődik. Kettőjük közül Jánszky a teoretikusabb alkat, az építészetről alkotott nézeteit "Magyar formatörekvések története építészetünkben 1894-1914" című írásában fejtette ki 1929-ben. Jánszky sokkal tolereánsabban ítélte meg Lechner szerepét, mint csoportjuk vezéregyénisége Kós Károly s mindvégig tanítványi tisztelettel viseltetett iránta. A nemzeti építészet a "magyar formanyelv" kialakításában döntőnek tartja Lechner kezdeményezését, aki elsőként használta fel a népművészet motivumkin- csét épületei díszítésére. A Mester iránti tisztelet fogalmaztatta meg kategóriáit is:- "korai Lechner-iskola -" /l/: ez a közvetlen formai átvételen alapuló, a népművészeti motívumokat csak dekorációban alkalmazó stílust jelenti /Kecskeméten ilyenek: Márkus géza, Komor Marcell és Jakab Dezső épületei./ « - "Revideált Lechnerizmus" /2/: a "Fiatalok" így Jánszkyék Kecskeméten alkalmazott építészeti stílusa, amely épületszerkezeti elemeket is átvesz a népművészetből.- "Harmadik szakasz" /3/, ma premodernak vagy korai modernnek nevezett egyszerű tömeghatásokra törekvő, csak a funkcionálisan fontos épületrészeket díszítő építészet az 1910-es években. /Alföldi Magyar Közművelődési Egyesület internátusának tervei/. /4/ Ezeknek, ha elnevezését nem is, de tartalmát mindenképpen elfogadhatónak tartjuk. Amikor 1909-1910. fordulóján a Művésztelep építkezési ügye felmerül Kecskeméten, akkor feltehetően Lechner tanácsát is kérve - kinek Kecskeméthez fűződő kapcsolatáról már több tanulmányban volt szó - /5/ bízták meg a munkával a Jánszky-Szivessy építészpárost. A néhány éve végzett építészek közül eddig Jánszky dolgozott Kós Károllyal a Zebe- gényi római katolikus templomon, s 1908-as terveit a kor legszinvona- lasabb művészeti folyóirata A HÁZ közölte 1906-ban. /6/ Nagyszabású konkrét munkát azonban Kecskemét Ígért, ahol Kada Elek művészetpártoló, városfejlesztő koncepció keretében hosszútávra biztosítottnak láthatták jövőjüket. Ezért Jánszl-y Kecskeméten szándékozott megtelepedni, az egyik műteremvillát sajátmaga számára tervezte. 1910-ben négy komoly munkához kezdtek:- február 17-én választották ki a Müvésztelep helyét. /7/- április 20-ára keltezettek a Városi Kaszinó tervei /8/- május-juniusra tehető Katolikus Bérház /9/- junius elejére pedig a kecskeméti Gazdasági Egyesület Székházának tervezése. /10/ Ezt a sorrendet megerősíti az épületek stílusának egyszerűsödése is. Itt kell javítanom a korábban a .Cumániában megjelent írásomban felál-
