Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1986 (Kecskemét, 1987)
Simon Magdolna: Jánszky Béla és Szivessy Tibor kecskeméti munkássága
136 lit ott sorrendet, /ll/ de akkor még nem álltak rendelkezésemre a most fölhasznált Polgármesteri Iratok, melyek felkutatásában Nagyné Bársony Magdolna a Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársa volt segítségemre. Mindezek ismeretében talán sikerül kibogoznom a Városi Kaszinó és Gazdasági Egyesület székházai között kialakult téri és gondolati gubancokat. Most térjünk vissza az építéstörténetekhez és az újonnan előkerült tervanyag ismertetéséhez. Kada Elek mecénási szerepét - a művésztelep alapításával és más nagyszabású elképzeléseivel - dr. Bánszky Pál tanulmánya részletesen méltatja. Az általam felsorolt tények és események ez csak a városkép fejlődésével illetve, az itt dolgozó két építész munkáinak ismertetésével kívánják alátámasztani, lehetőleg kerülve az ismétlődést. A kecskeméti művésztelep építkezése, minden más századeleji teleppel ellentétben nem a művészek, nanem a város kezdeményezésére történt. A nagyszabású program keretében tizenegy műtermes műterembérházat festőiskolát, és a városban mec.telepedni kívánó művészeknek /a telepet vezető Iványi Grünwald Bélának, a szövőiskolát vezető Falus Eleknek, Ferkay Benő, Réthy Károly, és Olgyai Ferenc festőművészeknek, valamint Jánszky Bélának/ műteremvillákat terveztek és építettek. Az épületek közül a műterembérház jelenleg is áll, a 70-es években történt felújításakor főhomlokzata megváltozott a hozzácsatolt ebédlő miatt. A festőiskola, mely egyszerű térszervezésében: három hatalmas ablakkal egy oldalról megvilágított, nyitott fedélszékes nyeregtetővel fedett tér, festői tetőmegoldásában az említett zebegényi templommal és űánszkyék Szt. Lőrinci templomtervével is rokonságot mutat - teljesen elpusztult. /I/ Már az 1911-es földrengés idején sérüléseket szenvedett, ezért akkor Perlrott Csaba Vilmos tervezte sgrafittói jóval egyszerűbben lettek újból kivitelezve. A villák felújítása jelenleg folyik. Ehhez nyújt nagy segítséget a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban őrzött, azóta Palkó Péter által átrajzolt leszámolási terveket tartalmazó csomag. /13/ Ezek alapján a villák azonosíthatók, eredeti állapotuk, - a rengetek átépítés ellenére - rekonstruálható. Reméljük, hogy a helyreállítás mindezen ismeretében - jó elképzelés mellett, hogy végre újra művészeket telepítenek a villákba - hitelesen fog folytatódni. Ami azért is lényeges, mert hazánkban ez az egyetlen aránylag jó állapotban megőrződött századeleji művésztelep együttes. A villák egyedi értékei - a festői tetőmegoldások, tornácok, erkélyek, faragott ajtók ablakdiszítések, s főként a szabadon képzett, a korabeli angol villaépítészet legjobbjaival rokonságot mutató, szinteltolásos alaprajzok - és szükségessé teszik ezt. Az együttes műemléki védetése is megtörtént 1986. év végén, így reményeink megalapozottak. A műkerti építkezéseknél (r;zeptember 22-e) /14/ korábban kezdődnek a Városi Kaszinó (június vége) /15/, a II. Katolikus Bérház (július 25.) /16/ és szinte egyszerre a Gazdasági Egyesület (szeptember vége) /17/ építkezései. A Városi Kaszinó /Rákóczi u. 3./ és a gazdasági egyesület /Rákóczi u. 5./ székháza egymásmellé épült az újonnan nyitott Rákóczi útra. Mindkét épület sarokház: a Kaszinó épülete a Rákóczi u. és a Klapka utca sarkán ívesen kanyarodik I. emeleti reprezentatív nagyterme is itt található, a gazdasági egyesület jóval egyszerűbb sarokkiképzése a Mátyási utcára fordul. A két épület gerincmagassága is azonos. Elkülönítésüket tovább nehezíti a díszes Kaszinó épület leszegé- nyített felújítása, másrészt a földszinti üzlet és vendéglőhelyiségek jelenlegi - az eredeti épülethatárokat átszelő-eloszlása./18/ A Városi
