Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Simon Magdolna: Horti Pál (1865–1907) hagyatéka
99 HORTI PÁL (1865-1907) HAGYATÉKA SIMON MAGDOLNA Kecskeméti Galéria Horti (Hirth) Pál a századforduló magyar ipamiűvészétének egyik legérdekesebb, igen sokoldalú figurája. Rövid élete során szinte minden művészeti ágban próbálkozott, az iparművészet különböző területein pedig -r kerámia készítés, bútor és szőnyeg tervezés, ötvösség - igen sikeresen újított technikákat és stílust is. Hasonlóan küzdelmes és gyorsan ellobbanó volt az élete, mint a magyar szecesszió más mestereinek, a Cifrapalotát tervező Márkus Gézának, vagy a szegedi Reök-palotát tervező Magyar Edének./l/ Életútját pontosan ismerteti 1907-ben a tragikus halálán megdöbbent - hiszen k2 évesen, hazájától távol, Bombay-ben vitte el a sárgaláz - nekrológhoz kapcsolódva a Magyar Iparművészet./2/ Az 1982-ben Koós Judith tollából megjelent monográfia /2/a/ életrajzi része is erre támaszkodik, és e munka keretei sem engedik meg, hogy hosszan időzzünk az életútnál, a következőkben az említett cikket idézem : „Horti Pál 1805-ben Budapesten született, ahol apja tekintélyes szabómester volt. Művészi hajlamait követve, reáliskola hatodik osztályának elvégeztével 1881-ben a mintárajziskola növendéke lett s mint ilyen már elsőéves korában pályadíjat nyert egy berakott művű asztallap díszítésének tervével. Mindazonáltal még a mintárajziskola elvégzése után sem gondolt arra, hogy java erejét valamikor a magyar iparművészetnek fogja szentelni. Sőt művészi ambíciói sem lehettek nagyok. 1886-ban középiskolai tanulmányait pótolva, a belvárosi reáliskolában érettségi vizsgálatot tesz, s ugyanebben az esztendőben megszerzi a rajztanári képesítést is./3/Nyomban erre hosszú külföldi útra indul s ennek folyamán főleg München, Párisban és Londonban, festészeti tanulmányainak él. Többnyire tájékepeket ábrázoló munkáit külföldről küldte a Műcsarnok kiállításaira, s ezek közül „A favágók" című képét a Képzőművészeti Társulat vásárolta meg. Jelentősebb művészi sikerei azonban nem voltak s ő iSQO-ben a székesfővárosi iparrajziskola rendes tanára lett. ... 1895-úen egy évi szabadságot nyer s ismét külföldre utazik, ahol - főleg München - a művészi sokszorosítás különböző technikáit sajátítja el. Visszatérve, sógora társaságában sokszorosító vállalatot alapít, amely azonban mostoha viszonya ink közepette csak néhány hónapig áll fenn, s üzleti dolgokban tájékozatlan művészünket anyagi romlásba sodorja. Nagyszabásúnak tervezett sokszorosító vállalata bukása után Horti Pál a ráháruló kötelezettségeket szinte holta napjáig volt kénytelen törleszteni. ... Barátjai unszolására fog hozzá pompás tervei rajzolásához, amelyek a Mintalapokban,/h/ s a Magyar Iparművé- = o>?' n jelentek meg. Ekkor kezd szerepelni mint bútor-, sző- nyög“, és ékszertervező társulatunk/5/ kiállításain is. ... Megtanulja 1 fazekas mesterséget, a korongozást, a mázak készítéséi ás égetését, s 1899-1900 évi kiállításunkban/6/ szebb nél szebb eredeti hatású mázas edényeivel kelt feltűnést. ... Új patmázó és zománcozó eljárást talál föl. Az előbbi szabadalmát a berlini Gladenbeck cég vette meg, az utóbbinak értékesítéséhez, amelytől még nagyobb anyagi sikert remélt, ... már nem jutott hozzá. ... Külföldi sikereinkből is, neki jutott az oroszlánrész. A
