Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Simon Magdolna: Horti Pál (1865–1907) hagyatéka
100 párizsi világkiállításon (19OO) az iparművészet különböző ágait felölelő alkotásaival öt nagy kitüntetést nyert./7/ Érdemei méltánylásául ugyanekkor itthon a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapta meg./8/ 1899-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter az iparművészeti nagy aranyérmet Horxtnak ítéli; 1902- ben rendezi Társulatunk (-Iparművészeti Társulat) megbízásából a turini (torinói világkiállítás) kiállítás magyar iparművészeti csoportját,/9/ s itteni szerepléséért a Grand Prix-vel és az olasz koronarend lovagkeresztjével tüntetik ki. S világraszóló sikerei közepette Horti Pál mint a székesfővárosi Ipar- rajziskola tanára most is egész odaadással tölti be tanítói hivatását, s jóformán csak azokban az órákban dolgozik, amelyeket mások a pihenésre és szórakozásra szánnak. 1903-ban ő tervezi és rendezi társulatinak nagy lakásberendezési kiállítását, /lO/ amellyel a magyar iparművészet végre itthon is osztatlan elismerést aratott. ... Horti Pál 190^ március hó 26.- án feleségével együtt indult el Amerikába, (az 190É. évi st. louisi világkiállítás magyar pavilionjának rendezésére), mely ottartózkodása alatt művészi diadalai szakadatlan láncolatának színhelyévé vált. 1905-ben a kiállításon kifejtett sikeres működése után New Yorkba költözött, amely a világ modern iparművészetében egyre jelentősebb szerepet tölt be. A fényes megbízások hírére, amelyekkel itt elhalmozták, Budapest székesfőváros készséggel hosszabbította meg művészünk szabadságát. ... Ellenálhatatlan vágy fogta el hogy Japánországot útba ejtse s ennek fejlett iparművészetét tanulmányozza, Mandzsúriában pedig kutasson a magyarok őshazájának és ősi művészetének nyomai után. 1906 május havában felesége hazajött, Horti Pál pedig a magyar kormány támogatásával elindult földkörüli útjára. ... New Yorkból Mexikóba ment, ahol az azték építőművészet és az őskori agyagművesség emlékei annyira lekötötték érdeklődését, hogy a Mexikóra szánt négy hét helyett négy hónapot töltött e csodás országban. Leveleiben, melyeket Mexikóból budapesti barátainak küldött elragadtatással ír a bámulatos rokonságról, mely a mexikói népies művészet - vonal és formanyelve -, s a magyaros népművészet között meg van./ll/ ... Mexikóban lepte meg a hatalmas termetű művészt az alattomos sárgaláz. De ő itt még leküzdi a bajt s egész odaadással kutat, tanulmányoz, régiségeket gyűjt. Csak amire amerikai munkásságával szerzett vagyona is elfogy, készül haza. Visszatérőben India fővárosában, Bombayban erőt vett rajta a mexikói tartózkodás óta benne lappangó sárgaláz és 1907 május 25-én, hat napos haláltusa u- tán sírba dönti a jeles művészt..." Az életrajzból is érezhető, hogy munkásságának legtermékenyebb és a magyar iparművészet fejlődésére legjelentősebb hatást gyakorló szakasza az 1895-1905 közötti évtized. Ez az i- dőszak szerencsésen esik egybe a szecesszió magyarországi áttörésével - melynek tevékeny részese - művészeti folyóiratok (Magyar Iparművészet, Művészet, Magyar Építőművészet, A Ház) /l2/ indulásával; a magyar művészet európai, majd tengerentúli kiállításokon kivívott sikereivel. Mint iparrajziskolai tanárnak, majd sikeres tervezőnek a folyóiratok közül folyamatos kapcsolata volt a Magyar Iparművészettel. A folyóirat indulásától (1897-I898) kezdve meglepően sok tervét, rajzát és elkészült művét közli. Ez indíthatta monográfusát, hogy külön mutatót készítsen - több-kevesebb sikerrel - a folyóiratban publikált művekről./13/ A könyv bőséges Adattárában/l^f/ külön fejezet ismerteti Horti Pál rajzait és iparművészeti terveit - ám csak az Iparművészeti Múzeumban találhatókat - a megvalósult
