Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Simon Magdolna: Horti Pál (1865–1907) hagyatéka

100 párizsi világkiállításon (19OO) az iparművészet különböző ága­it felölelő alkotásaival öt nagy kitüntetést nyert./7/ Érdemei méltánylásául ugyanekkor itthon a Ferenc József rend lovagke­resztjét kapta meg./8/ 1899-ben a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter az iparművészeti nagy aranyérmet Horxtnak ítéli; 1902- ben rendezi Társulatunk (-Iparművészeti Társulat) megbízásából a turini (torinói világkiállítás) kiállítás magyar iparművésze­ti csoportját,/9/ s itteni szerepléséért a Grand Prix-vel és az olasz koronarend lovagkeresztjével tüntetik ki. S világra­szóló sikerei közepette Horti Pál mint a székesfővárosi Ipar- rajziskola tanára most is egész odaadással tölti be tanítói hivatását, s jóformán csak azokban az órákban dolgozik, ame­lyeket mások a pihenésre és szórakozásra szánnak. 1903-ban ő tervezi és rendezi társulatinak nagy lakásberendezési kiállítá­sát, /lO/ amellyel a magyar iparművészet végre itthon is osz­tatlan elismerést aratott. ... Horti Pál 190^ március hó 26.- án feleségével együtt indult el Amerikába, (az 190É. évi st. louisi világkiállítás magyar pavilionjának rendezésére), mely ottartózkodása alatt művészi diadalai szakadatlan láncolatának színhelyévé vált. 1905-ben a kiállításon kifejtett sikeres mű­ködése után New Yorkba költözött, amely a világ modern iparmű­vészetében egyre jelentősebb szerepet tölt be. A fényes megbí­zások hírére, amelyekkel itt elhalmozták, Budapest székesfővá­ros készséggel hosszabbította meg művészünk szabadságát. ... Ellenálhatatlan vágy fogta el hogy Japánországot útba ejtse s ennek fejlett iparművészetét tanulmányozza, Mandzsúriában pe­dig kutasson a magyarok őshazájának és ősi művészetének nyomai után. 1906 május havában felesége hazajött, Horti Pál pedig a magyar kormány támogatásával elindult földkörüli útjára. ... New Yorkból Mexikóba ment, ahol az azték építőművészet és az őskori agyagművesség emlékei annyira lekötötték érdeklődését, hogy a Mexikóra szánt négy hét helyett négy hónapot töltött e csodás országban. Leveleiben, melyeket Mexikóból budapesti ba­rátainak küldött elragadtatással ír a bámulatos rokonságról, mely a mexikói népies művészet - vonal és formanyelve -, s a magyaros népművészet között meg van./ll/ ... Mexikóban lepte meg a hatalmas termetű művészt az alattomos sárgaláz. De ő itt még leküzdi a bajt s egész odaadással kutat, tanulmányoz, ré­giségeket gyűjt. Csak amire amerikai munkásságával szerzett vagyona is elfogy, készül haza. Visszatérőben India fővárosá­ban, Bombayban erőt vett rajta a mexikói tartózkodás óta benne lappangó sárgaláz és 1907 május 25-én, hat napos haláltusa u- tán sírba dönti a jeles művészt..." Az életrajzból is érezhető, hogy munkásságának legterméke­nyebb és a magyar iparművészet fejlődésére legjelentősebb ha­tást gyakorló szakasza az 1895-1905 közötti évtized. Ez az i- dőszak szerencsésen esik egybe a szecesszió magyarországi át­törésével - melynek tevékeny részese - művészeti folyóiratok (Magyar Iparművészet, Művészet, Magyar Építőművészet, A Ház) /l2/ indulásával; a magyar művészet európai, majd tengerentúli kiállításokon kivívott sikereivel. Mint iparrajziskolai tanár­nak, majd sikeres tervezőnek a folyóiratok közül folyamatos kapcsolata volt a Magyar Iparművészettel. A folyóirat indulá­sától (1897-I898) kezdve meglepően sok tervét, rajzát és elké­szült művét közli. Ez indíthatta monográfusát, hogy külön mu­tatót készítsen - több-kevesebb sikerrel - a folyóiratban pub­likált művekről./13/ A könyv bőséges Adattárában/l^f/ külön fe­jezet ismerteti Horti Pál rajzait és iparművészeti terveit - ám csak az Iparművészeti Múzeumban találhatókat - a megvalósult

Next

/
Oldalképek
Tartalom