Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Wicker Erika: Avar kori temető Csólyospáloson (Az 1983. évi leletmentés néhány eredménye)
AVAR KORI TEMETŐ CSOLTOSPÁLOSON Az 1983. évi leletmentés néhány eredménye/l/ TUCKER ERIKA Thorma János Múzeum- 25 Előzmények Ä csólyospálosi Kunsági Szakszövetkezet pán évvel ezelőtt megvásárolta a felsőpálosi részen fekvő Budai tanyát, és a tanyaépületeket eldózeroltatta. Múlt évben, kora tavasszal - a szakszövetkezet gázvezetékének építéséhez - a területről nagy mennyiségű homokot hordtak el. A markológép munkája során emberi vázcsontok kerültek elő. Az esetet az illetékesek példás gyorsasággal jelentették a kiskunhalasi Thorma János Múzeumnak. Az első helyszíni szemle nem hozott sok eredményt. A markoló által ásott na^y, ovális gödörben ,h.: kb. 50 m> sz.: kb. 20 m, m.: 1-1,5 ni mindössze egy bronzkori bögre fenékrészét és néhány vázcsontot találtunk. A gödör falában mutatkozó téglalap alakú sötét elszíneződések mindenesetre további sírokra utaltak, néhányukban vázésont-részeket figyelhettünk meg. Any- nyi tehát bizonyos volt, hogy a területen temető van, de korát datáló leletek hiányában - a bronzkori bögretöredéket egyelőre szórványnak tekintettük - nem tudtuk megállapítani. A szakszövetkezettel történt megállapodás szerint két hét múlva dózert bocsátottak rendelkezésünkre. A sárga altalajig legyalult földben több, nagyrészt ÉNy-DIÍ-i, irányítású sírfolt jelentkezett. A temető korának megállapítása céljából feltárt 1. sírban orsógomb, vascsat és bronz fülbevalókarika volt: ez a leletegyüttes nagy valószínűséggel a 8. századra datálta a sírt és egyben a temető egy részét. A nyár elején meginduló leletmentés igazolta ezt a feltételezést: az 5 - sírban talált öntött bronz, indás kisszíjvég alapján nyilvánvaló volt, hogy a temetőt az avar korban használták. Csólyospálos község Bács-Kiskun megyében, az egykori kiskunhalasi járás déli részén fekszik, Kiskunmajsától l4, Szegedtől 30 km távolságban. Régészeti lelőhelyként eddig sem volt ismeretlen szakirodalmmikban, hiszen innen származik a század elején előkerült híres kun sírlelet/2/. A szegedi Móra Ferenc Múzeum Régészeti Adattárában is található néhány adat csólyospálosi leletekről/3/. A kecskeméti múzeumba került, de ott a II. világháború alatt elpusztult 5 honfoglalás kori sír leletanyaga; a sírok pontos lelőhelye ismeretlen/^/. Az alsópálosi részen fekvő Fodor tanyán az elmúlt évben Árpád-kori telepnyomokat találtunk./5/ Felsőpáloson, az avar kori temetőtől IOO-I5O m-re, EK-re szintén régészeti lelőhely van, melynek korát nem ismerjük./6/ Az olajbokrokkal körülvett Budai tanya egy nagy kiterjedésű legelő közepén állt. A terület teljesen sík, s az avar temető egykori dombja ma már alig emelkedik ki környezetéből. Emiatt azt sem tudtuk megállapítani, milyen irányba húzódott, pedig a temető kiterjedése szempontjából ez a megfigyelés igen lényeges lett volna. Az egykori domb közepén fekvő sírokat sárga homokba ásták, míg a feltételezett szélén levők nedves földben feküdtek, mely a csontok és a leletek nagy részét tönkretette.
