Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)

Wicker Erika: Avar kori temető Csólyospáloson (Az 1983. évi leletmentés néhány eredménye)

26 Az 1983» évi leletmentés másfél hónapja alatt 88 avar és 7 bronzkori sírt tártunk fel, valamint az „A" jelű bronzkori ill. a „B" és a G-l, G-2 jelű ismeretlen korú gödröket. A 88 avar sírban összesen 89 váz feküdt: két sírban volt ugyanis kettős temetkezés (40. és 47. sírok), mindkettőben anya és gyermeke feküdt; a 4l. sír pedig üres volt. A 89 váz közül 25-nek nemét nem tudtuk megállapítani, mi­vel erre a sírmellékletek nem utaltak egyértelműen, antropo­lógiai vizsgálat pedig még nem történt. A biztosan férfisírok (övgamitúra, fegyver) száma 21, a női síroké (orsógomb, tű­tartó, ékszerek) 22, a gyermeksíroké (inf.I. és IX.) pedig ugyancsak 21. I. A temetkezési ritus I. 1. Sírgödör A sírok nagyobbrészt téglalap alakúak, lekerekített sarkú- ak, lefelé enyhén vagy erősebben szűkülnek. Nagyságuk mindösz- sze a sírok kb. 2/5 részében alkalmazkodik az eltemetett nagy­ságához, életkorához; sok esetben túl keskeny vagy hosszú, ill. nagy- vagy igen nagy méretű a sírgödör. Néhány esetben ez a nagyság nyilvánvalóan összefügg a sírok gazdagságával; olykor a sirrablás miatt azonban az egykori mellékletek szin­te teljesen hiányoznak. Más esetekben arra kell gondolnunk, hogy a halott mellé tett szerves anyagú, az évszázadok alatt elpusztult mellékletek indokolták a sírgödör nagy méretét. A szegényebbeket általában kisebb, kevésbé gondosan megásott sírba fektették, bár kivételek ez alól is vannak. Feltűnően keskeny, gödörszerű az a sír, melyben hasrafektetett, felkö­tött sarkú vázat találtunk (49. sir). A sírok mélységadatai a többszörös területrendezési munkák miatt meglehetősen bizonytalanok./?/ Annyi mindenesetre meg­állapítható, hogy a férfisírok fele és a női sírok egyharmada 100-119 cm mélységben fekszik, míg a meghatározatlan neműek és a gyermekek sírjainak harmadát 0-79 cm-es mélységbe ásták. Kevés férfisír, viszonylag sok női és gyermeksír volt 120 cm-nél mélyebb, s ide tartozik a meghatározatlan neműek sír­jainak egyharmada. A sírmélység és a sirgazdagság feltehetően összefüggött egymással, pontos megfigyelésekre azonban a fel­dúlt sírok nagy száma miatt nem volt lehetőségünk. I. 2. Tájolás A sírok több mint fele ÉNy-DK-i, harmaduk É-D-i, kis részük Ny-K-i irányítású volt, néhány esetben viszont újkori földmun­ka miatt nem tudtuk az egykori tájolást megállapítani. Ez az arány nemek szerinti lebontásban kissé módosul: ÉNy-DK É-D Ny-K­M 13 4 4 _ F 15 6 1 — ? 10 9 5 l Inf. 8 8 1 4 Fordított tájolást négy esetben figyeltünk meg: a 4. sírban eltemetett halott nyomorék lehetett, mert egyik lábán a síp- és szárkapocscsontja összenőtt, lábfejét villás, csuklós és bütykös bronz^tántok borították, bizonyára lábbelijének veretei. Ugyancsak DK-ENy tájolású volt a 47. kettős sírban eltemetett gyermek, akit sírbahelyezéskor édesanyja lábaihoz fektettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom