Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Kőhegyi Mihály: Adatok Bálint Alajos kecskeméti éveihez
készülnek, melynek anyagát a Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a kecskeméti múzeum megmaradt tárgyai adják majd./2l/ Ev végére a pincében elkészült a gondnoki lakás, a belső folyosó, a ¥C, a fa- és szénraktár. Az „igazgatósági épületrészben" (padlástér, élőtér,előszoba, titkári szoba, iroda, ¥C, laboratórium, sötétkamra, kisiroda, kézigyűjtemény, pincele járó előtere) ugyancsak befejeződtek a munkálatok./22/ A hideg beálltával megbénult a benti munka, de szerencsére megtalálták a muzeum régi, kiváló teljesítményű kályháját és ezt november 9—én levelben kérik vissza. Miután intézkedés nem történt, fé— lig-meddig erőszakkal szerezték vissza december 15-én. A tisztiügyész eljárásukat helytelennek találta, s jelentéstételre szólította fel a múzeumot, ahonnan csupán azt jelentik, hogy „rövid utón" elintézték az ügyet./23/ Az ügyész aztán nem firtatta tovább a dolgot. Nyilván ő is tudta, hogy farkasordító hidegben befagy a tudomány. A tatarozással párhuzamosan Bálint Alajos megbízást kapott a kultuszminisztertől, hogy a Csongrád, Csanad, Békés, Bacs—Bodrog és Pest megyék területén levő magán— gyűjteményeket vegye őrizetbe és szervezze meg biztonságukat./2b/ A földbirtokreform végrehajtásával kapcsolatban a kastélyokban levő képtárakat, könyvtárakat és más gyűjteményeket fokozott védelemben kívánta részesíteni az állam, hiszen a XI. világháború alatt sok minden elpusztult. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy az erről szóló kormányrendeletet Bálint Alajos ceruzával lemásolta — nyilván nem tudott példányt szerezni a Magyar Közlönyből - és szabályosan beiktatta, hogy mindig kéznél legyen./25/ A megnövekedett feladatok mellett maradt annyi ereje, hogy a kecskeméti Parasztszövetségben sorozatosan előadásokat tartson, a múzeumban hangversenyeket rendezzen, és elkísérje a színjátszó csoportot vidéki kőrútjára, a kecskeméti színház 50 eves jubileuma alkalmából ünnepi beszédet mondjon, és a Katona József Társaság ülésein szerepeljen./2ó/ A múzeum belső dolgairól levélben számol be Leszih Andornak. „Ma Isten segít, haladni fogunk és lesz múzeum Kecskeméten. Tálán egy év telik el, máris nyithatunk kaput." Néprajzosnak Gaál Károlyt kapja. Szeretné megszerezni ősrégésznek Foltiny Istvánt, de nem sikerül. November eleje körül megy majd bútoraiért, melyeket a miskolci múzeumban tároltak. Egyéni életéről így ír: „Jankamat talán november elején helyezik ide, talán eljutok én is abba az alig remélt helyzetbe, hogy családommal egyűttelhessek. Borzasztó így élni, rémes ez az állapot."/27/ Karácsonykor végre együtt volt a család. A jó forint megteremtésével enyhültek a megélhetés gondjai. Fizetése 375 forint 10 fillér, amihez még >4 forint 50 fillér családi pótlék járt./28/ Lassan—lassan a rendes mederbe terelődik az élet és a tudományos munkára is időt lehetett szakítani. A múzeum mintegy 1000 kötetből álló kézikönyvtára azonban teljes egészében megsemmisült ,/29/ Pótlására Leszih Andortól kap Archeológiái Értesítőket a miskolci fölöspéldányokból, de kér szakkönyveket, folyóiratokat és különlenyomatokát régi kollégáktól (Párducz Mihály, Banner János) ÍS./30/ Keserűen panaszkodik: „Partra vetett halként élek. Sehol egyetlen betű, szakkönyv, segítség: mindent, mindent elölről kell kezdeni és minden nélkül."/31/ Amikor Méri István, új kollégaként, felkeresi levélben, Bálint Alajos már terveiről ír: a középkori kerámiát szeretné összefoglalni és megírni, hiszen írásban és képben a kezében van az egész hazai anyag. De könyvek nélkül nem boldogul./32/ A megmaradt régészeti anyag azonosításában Patay Pál és Párducz Mihály sietnek segítségére, mert mindkettőjüknek meg-k3-