Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Kőhegyi Mihály: Adatok Bálint Alajos kecskeméti éveihez
kapcsolatot. Személyes tapasztalatból tudta, hogy a múzeum anyaga 19^0 előtt hozzávetőlegesen mintegy 12.000 régészeti, 5*600 néprajzi és várostörténeti, 200 képzőművészeti és 150 egyházi vonatkozású tárgyból állott./8/ A tudományos anyag kezdetleges leltározása már 1911-ben megkezdődött. 1930 körül az anyagot külön leltárkönyvbe, szakcsoportonként és időrendi sorrendben vezették be és rajzokkal látták el. A leírókartonokon is rajzon szerepeltek a tárgyak./9/ E rangos anyagot, bombázásoktól tartva, a város tulajdonát képező koháryszentlőrinci majorba vitték, de itt - végzetes véletlen folytán - gyújtóbombatalálat érte./lO/ Bálint Alajos munkába állásának első napjaiban kisietett a helyszínre és itt örömmel állapította meg, hogy a teljes megsemmisülésről szóló hírek túlzottak voltak. A kiégés után visszamaradt homokból - megfelelő rostálás után - egy társzekérre való régészeti és néprajzi anyagot szedett össze és szállított a kecskeméti múzeumba./ll/ A város vezetőinél sikerült elérnie, hogy a múzeum épületében dolgozó Baromfikeltető Központot október 15-i hatállyal kiköltözésre szólították fel, de a Nemzeti Segély irodái továbbra is ott maradtak./12/ A kezdeti sikerek jó érzésével u- tazhatott vissza szeptember 23-án családjához Miskolcra. Két nappal később foghúzáskor foggyökérgyulladást kapott, amivel azután kórházba került és négyszer megoperálták. Lábadozó betegként a miskolci múzeumban dolgozott. Leszih Andorral próbálták eltüntetni a háborús károkat és rendbe szedni a gyűjteményeket . 19^-6. február 23-án végre visszautazhatott Kecskemétre, hogy a megkezdett munkát folytassa./13/ Itt azonban lehangoló kép fogadta. Időközben ugyanis a múzeum félig üresen álló épületébe szovjet katonák költöztek és autójavító műhelyt rendeztek be. A Koháryszentlőrincről megmentett anyag jó része is megsemmisült,/lk/ A maradékot az alagsorba zsúfolták össze és a további rablások, rongálások megakadályozására katonai őrséggel őriztette a szovjet parancsnokság. Bálint Alajos azonnal tájékoztatta felettes hatóságát a váratlan és nemkívánatos fordulatról. Jelentést tett Tóth Lászlónak is, a város akkori polgármesterének, aki táviratban fordult a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségéhez. „Kecskeméti Városi Múzeum épületében orosz katonai alakulat van. Épület mentesítése érdekében sürgős közbenjárását kérjük" - hangzik rövid szövege./15/ A KOF a Vallás és Közoktatási Minisztériumot kéri fel közbenjárás ra. Ok a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz fordulnak a mielőbbi kiürítésért./lő/ Ennek közbenlépésére azután elhagyták az épületet a katonai alakulatok./17/ A múzeumban még autószerelők laktak, amikor Bálint Alajos már - a Városi Mérnöki Hivatallal - a helyreállítás költségeit állította össze./18/ Szeptember végén az Iparügyi Minisztérium két kiküldötte járt Kecskeméten és megtekintette a múzeum épületét. „Mint értesülünk, rövidesen sor kerül a múzeum épületének rendbehozására és anyagának részbeni pótlására. Tervbevették kiállítás megrendezését is - fővárosi anyaggal" - írja a helyi lap./l9/ Az ablaküveg volt a legnagyobb gond, ez országosan hiánycikknek számított. Mindennek ellenére az épület külső felére még 19^6-ban elkészültek az ablakszárnyak, de a keretekben firnisszel bevont fehér csomagolópapírból volt az „üvegezés"./20/ A tél beállta előtt már arról adhatott hírt a kecskeméti újság, hogy a múzeum alaposan megrongált épületében hétfő óta szorgos munkáskezek dolgoznak. Remény van arra, hogy azt teljes egészében helyre lehet állítani. Kiállításra is
