Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Biczó Piroska: A középkori Bátmonostor feltárásának tanulságai
A KÖZÉPKORI BÁTMONOSTOR FELTÁRÁSÁNAK TANULSÁGAI BICZÓ PIROSKA Katona József Múzeum-3 6 Henszlmann Imre 1871-es ásatása óta a művészettörténeti kutatás Bátmonostort elsősorban mint román kori építészetünk e- gyik jelentős emlékét tartotta számon, egyrészt alaprajzi sajátosságai, másrészt pedig a Bátmonostorról származó, ma a zombori múzeumban található timpanon miatt./l/ A timpanont szinte minden, a magyarországi román monumentális szobrászatot összefoglalóan tárgyaló munkában megtaláljuk. Stíluskritikai jegyek alapján eddig 1200 körűire és a 13 • század első felének valamelyik évtizedére keltezték./2/ Ez a keltezés megfelelt a templom ismert történeti adatainak - a 12. század végén kezdi építtetni Bot ispán, egy 1198-as pápai oklevél szerint az é- pítkezés befejezéséről valószínűleg a király gondoskodott, a tatárjárás után pedig 1345-ig romokban állt a templom./“}/ U- jabban felmerült vélemény szerint azonban a timpanon 1250 e- lőtt nem készülhetett ,/4/ 1977 óta folyó ásatásaink jelenlegi adataink birtokában a keltezés problémáinak végleges megoldása továbbra is a művészettörténet feladata marad. A 13. század második felére tehető építészeti tevékenységnek nem találtuk nyomát. Az erre a korra utaló élet egyetlen emléke egy körmeneti keresztről származó szent alakja, amely a limoges-i munkák utánzataként született. A Henszlmann-féle alaprajzot nem kimondottan ugyan, de é- rezhetően fenntartással kezelte a kutatás, különösen érezhető volt ez a templombelső esetében. Az Árpád-kori monostortemplom hitelesítő ásatását az idén fejeztük be. Eredményeként a templom méretei tisztázódtak, hosszúsága 27»7 m, szélessége 16,6 m. Az alapfalakat mindenütt megtaláltuk. A szentélyalapokból (falszélesség 1,4 m) csak az alsó kősor őrződött meg a kövek közé szórt kőzúzalékkal és helyenként a ráterített habarcsréteggel. A hajófalakon (szélességük cca 2 m, a Ny-i részeken helyenként 2,3 ni) a kőréteg fölött számos helyen megőrződött egy vagy két tóglasor, vagy a habarcsban a felszakított téglák nyomai. A fal külső burkolatát, az E-i hajófal habarcsában megőrződött töredékek és lenyomatok alapján mészkő kváderkövek alkották, amit egy 1725-hől származó adat is alátámaszt,/5/ A templom K-i részeinek kiképzése megfelel a Henszlmann által közöltnek. Főszentélye félköríves, a mellékszentélyek kívül egyenes záródásúak, belül pedig félköríves kiképzésűek. A szentélyek ilyetén kialakítása bizánci eredetű, nem ismeretlen azonban a Ny-i művészetben és a 12. századi magyarországi építészetben sem. Alkalmazásukkor nem kell közvetlen bizánci hatásra gondo Inunk./6/ A feltárt falmaradványok alapján a nemzetségi monostorainknál általános Ny-i toronypár egykori meglétét biztosnak vehetjük. /7/ A tornyokat a Henszlmann által közölt alaprajzzal ellentétben nem pillérek tartották, hanem azok az általa gótikusként meghatározott falmaradványok, amelyek egyértelműen az Árpád-kori Ny-i zárófallal együtt készültek. Ezeknek a toronyalapozásoknak a K-i felét a később épített pillérek mélyebb alapozásának készítésekor semmisítették meg. Megmaradt hosszúságuk alapján ugyanis nem lehettek az E-i és D-i hajófal belső oldalán talált falpillérekhez hasonló tartóelemek. A falalapokból megítélhetően a toronyaljak íves árkádokkal nyíltak az
