Sztrinkó István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében, 1984 (Kecskemét, 1985)
Biczó Piroska: A középkori Bátmonostor feltárásának tanulságai
37 oldalhajók felé, míg a toronyaljak és a főhajó Ny-i vége között nem volt összeköttetés. Az E-i toronyaljban egy erősen bolygatott, a D-i toronyaljban pedig hat melléklet nélküli vázat tártunk fel. Utóbbiak közül egyet részben az E-i toronyfalra temettek rá E-D-i tájolással. A másik öt temetkezés is a gótikus pillérekhez igazodik. A templom Ny-i részeinek fent ismertetett kiképzésén túl az Árpád-kori templombelső térkialakítására több adatunk nincs. Hasonló korú és alaprajzú emlékek alapján csupán gondolhatjuk, hogy síkfödémes pillérbazilika volt. A Henszlmann Imre által feltüntetett négy pillérpárt vagy a pillérhelyeket megtaláltuk. A pillérek azonban a templomfalakétól teljesen eltérő falazásmódjuk - törtkő - és habarcsuk alapján egy későbbi építési periódus, minden bizonnyal az 13Á5 utáni újjáépítés emlékei. A templom Árpád-kori támrendszere mindenesetre közel állhatott a gótikushoz, maradványait a nagyméretű, gótikus pillérekkel semmisíthették meg (a pillérek oldalhosszúsága 2,6-2,8 m, Ny- ról a harmadik pillérpáré pedig 2,1 m). A Henszlmann Imre által közölt gótikus szentély feltárását jövőre szeretnénk elvégezni. Az Árpád-kori szentély mellett talált illetve nem talált falmaradványok alapján arra számíthatunk, hogy ismereteink a gótikus szentély esetében is módosulni fognak. A monostortemplomtól D-re 11,5 m-re feltártuk a település Árpád-kori plébániatemplomát. A félköríves szentélyzáródású épület 1,2 m széles alapfalainak alját egy sor kőrétegre fektetett 30 cm vastag agyagréteg képezte. A szentélyfalon eredeti fekvésben talált téglák tanúsága szerint a templom téglából épülhetett. A rétegviszonyok alapján Árpád-korinak kell tartanunk azt a nagyméretű, kétosztatú földbemélyített épületet, amely a monostortemplom közelében került felszínre. Szelvényeinkbe 5,2 m szélességben nyúlt be, D-i vége bolygatott volt, megmaradt hosszúsága 11,5 m. A jelenlegi felszín alatt lőO cm mélyen húzódó járószintjén felhalmozódott 5-20 cm vastag kőporréteg és néhány, a házban talált kváderkő tanúsága szerint a monostor- templom építkezésén dolgozó kőművesek számára készült. Oldalfalait keskeny árkokba egymástól 50-60 cm-re döngölt cölöpök alkották. A sarkokon és az osztófalnál nagyméretű - 6O-9O cm átmérőjű - cölöplyukakat találtunk. Az épület osztófalára egy talpgerenda nyoma utalt. Az épületet tűz pusztította el. Különösen E-i felében volt a járószint erőteljesen átégve, itt találtunk nagyobb mennyiségű elszenesedett famaradványt is. Az ásatás további eredményeinek ismertetése előtt néhány történeti adatot feltétlenül meg kell említeni. A IÁ-15. századi arisztokrácia középmezőnyének egyik jeles családja, a Becsei majd Bátmonostori Töltös-család Bátmonostort 1J20 táján szerzi meg, és Bodrog megyei birtokainak központjává teszi. Ez a tény a továbbiakban alapvetően meghatározza a település történetét. Mezővárossá fejlődik, itt épül meg a Töttös-család udvarháza, amelyet lÁ09-ben castellumként említenek először./8/ A mezőváros rangját és gazdagságát mutatja, hogy az Árpád- -kori plébániatemplom helyett egy 23,5 ni hosszú gótikus templom épül, amelyet a 15. században Ny felé 10 m-rel meghosszabbítanák. Az egyhajós templom szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. A plébániatemplom D-i falától DK-re 9 m-re egy ossarium rendeltetésű kápolna alapfalait tártuk fel./9/ A kápolna az lÁ75-ben említett temetői kápolnával lehet azonos./lO/
