Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
György ünnepéig. ”308 Az új faluhelytől északra, Nádudvar felé lévő, és a sükösdi szállásoktól délre, a Szentistvánra vezető út melletti szőlőket az I. katonai térképen is megörökítették a német mérnökök.309 A Három Kereszt csárdától délre elterülő szőlőkről Mindszenthy Antal is megemlékezett: „az Új-helység régi Vendégfogadóján alól mindjárt szöllős-kertjei vágynak. ”310 311 A hitelkönyvek feljegyzéseiből képet alkothatunk arról, hogy a kovácsmester kezdetben kettő, majd három kisebb szőlőparcella tulajdonosa volt. Az egyik szőlőt „fölső”, a másikat „Csanádi”, a harmadikat pedig „Kis Kelői” vagy „új” szőlő néven jegyezte fel. A Duna-mappáció térképészei a Maloványi, a Grobnyi háti és a Jezeri szőlőkről feljegyezték, hogy „mind egyforma természetűek, homokos kerti bort ter- mik”?u Az új faluhely északi részétől észak-kelet felé kanyarodva húzódó homokos, löszös magasparton még az Örek Szőllők helynevet tüntették fel a térképészek. 1816-ból fennmaradt egy sükösdi kontraktus, ami a falu északi, északkeleti részén lévő nádvágás bérbeadását szabályozta. A szerződésben a következőképpen írták le a határrészt: „Napkeletrül határozza a’ Jobbágyi Örieg, a’ melly a’ Nádudvari Szöllőktül Sükösdi Szöllőkig nyúlik, itt a’ Sükösdi Felső Szöllő Hegy, és a’ Felső Szállások teszik határját. ”312 Ezen a helyen állhatott a sükösdi kovács „fölső” jelzővel megkülönböztetett szőlője. A Sükösd és Csanád között lévő nagyobb kiterjedésű szőlőhegy szintén Öreg Szőllők néven szerepel a mappákon. A „Csanádi” szőlő a szomszédos faluhoz közelebbi, déli részén húzódhatott. Az egyik térképszelvényhez készített leírásból kiderül, hogy az új faluhelytől északkeletre, a nádudvari határ szélén lévő Új Szőllőket a futóhomok megkötésére telepítették.313 A kovácsmester „új” szőlője nem ezen a területen lehetett, mivel a Kis-Kellő határrész a falutól délre, a Sükösdöt Csanáddal összekötő út keleti részén terült el. A Duna-mappációban ugyan nem szerepel ez a helynév, de egy 1930-as térkép segítségével sikerült beazonosítanunk.'14 A mérnöki tollvonással megrajzolt, szabályos téglalap alakú parcellákra osztott újabb sükösdi szőlőket csak később, az 1860-as évek elején kezdték el telepíteni a falu délkeleti részén.315 Fényes Elek 1851-ben már 51 hold kiirtott szőlőt jegyzett fel, megemlítve 77 hold új szőlőtelepítést, valamint Kis-Kellőn 49 holdat.316 Galgóczy Károly 308 KFL. III. 8. e. 7. füzet 195-196. p. Köszönöm Dr. Bárth Jánosnak, hogy a latin nyelven írott forrás xerox másolatát elküldte nekem, és segített annak magyarra fordításában. 309 HIT I. Col. XIV. Sect. 31., 32. 3,0 MINDSZENTHY Antal 1831. 19. 311 DUNA-MAPPÁCIÓ 2006. 1459., 1460., 1470., és 1471. térképszelvények leírása. 312 BÁRTH János 1997. 260. 3,3 DUNA-MAPPÁCIÓ 2006. 1461. térképszelvény leírása. 314 KFL. VIII. 2. d. No. 667. 315 Kober József érseki mérnök 1860-ban rajzolta meg „Sükösd érseki helység határában a közönség elöljárói által önkényesen szőlő tenyésztésre kiosztatott fiitóhomoknak térképé”-t. KFL. VIII. 2. b. No. 229. 316 FÉNYEK Elek 1851. III. 47. 51
