Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)

V. A források tanúságai

tes leírását adja a vidék íves oldalú áruszállító kocsijának. A szerző költői kérdése így hangzik: „ Ki ne ismerne rá görbült oldalú, kopott kocsijáról, szeszélyesen összeállított lovairól, öltönyeiről, begyeskedő testállásáról, negédességet szenvelgő testlejtéséről, nyers, gúny- és vastag tréfákkal tarkázott beszédéről Sárköz fiára és leányára, egy szóval: a sárközi »hazafira« vagy »szüleményre«? ” Baj- nai így folytatta tovább a leírást: „Ha, lassú menés után sebes ügetésre hajtott két: kicsiny, legkisebb, vagy nagy, legnagyobb, vagy három: kicsiny, kisebb, legkisebb, nagy, nagyobb, legnagyobb hasonlitási fokozat szerint egymás mellé fogott ló után Tolnába vagy Baranyába, különösen Szegzárdra, Pécsre vagy Mohácsra csikorog be valamely ponyvákba pakolt cserénysaráglyás szinetlen »edény«, azaz kocsi, tudják hogy Sárközben szabadak az utak, nem volt eső, nem volt árvíz. ”172 Sólymos Ede a Türr István Múzeum egykori igazgatója az 1950- es évek elején még lefényképezhette az ívesen hajló, hátrafelé emelkedő oldalú kocsin a bajai piacra Szeremléről érkező gazdálkodókat.17'

Pest-Pilis-Solt vármegye 1812. évi árszabása szerint egy ökrösszekér vasalása 50 forintba került, ebből 15 forint volt a kovács munkadíja a többi az anyagköltség. A parasztkocsi vasalását 30 forintban határozták meg, amiből 10 forint volt a kovács bére.174 Észak-Bácska nagyobb vásárain - Mélykút, Jánoshalma, Baja - nemcsak a híres dorozsmai,175 176 hanem a majsai kocsik is keresettek voltak.171’

A magyar parasztszekér két fő egységre osztható:

1. alváz (alépítmény), amely a szekér elejét és hátulját, a nyújtót, valamint a kerekeket jelenti;

2. felépítmény, ami a szekérfenék, az oldalak és a saroglyák egységéből áll.177

A járművek oldalainak kitámasztását a Duna-Tisza közén egységesen lőcsökkel oldották meg a bognárok. A Dunántúl Dunához közel eső tájain elől rakoncával, hátul pedig lőccsel támasztották ki a jármű oldalait.178 A rakonca a hátsó tengely fölötti, a tengellyel párhuzamosan fekvő párnafa, illetve az első tengelynél a fergettyű két végébe csapolt egyenes rúd. A lőcs az oldalak felső rúdja és a tengelyvégek között, az oldalakat megtámasztó íves fa.179

Németh Ferenc 1820. július 13-án Novák György szekerének oldalaira két „rakonca fészket”, és egy kerékre két karikát készített (2 forint 4 krajcár), július 19-én pedig a szekéroldalon négy „lőcs gúzs sróffa” erősített négy pántot (1 forint 12 krajcár), valamint egy tengelyt vasalt (2 forint 1 krajcár).180 1825 au172 BAJNAI József 1862. 4-5.

173 Türr István Múzeum Fotótára 1613.

174 BÁRTH János 1987. 176.

175 JUHÁSZ Antal 1995. 436.

176 CSÍK Antal 1997. 196., 199.

177 PALÁDI-KOVÁCS Attila 2001. 931-941.; www.kovacsmivesceh.hu/videok.php

178 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1987. 194. térkép

179 PALÁDI-KOVÁCS Attila 2001. 942.

180 TIM. A. 4817.2012. K. 1. 62.

34