Kothencz Kelemen: Kovácsok kézjegye (Monumenta Muzeologica 4. Baja, 2012)
V. A források tanúságai
gusztusában Gyuka Illésnek egy „tengőt”, „egy pár szekéroldalt” vasalt, és „egy pár lőcs kanvát” készített 2 forint 30 krajcárért.181 1831 augusztusában Rádics Simon Györgynek egy pár szekéroldal vasmunkáltait végezte 2 és 3/4 font vassal 1 forint 24 krajcárért.182 Németh Ádám 1840 júniusában öreg Szerletics Lukácsnak egy pár egyenes oldalt 1 forintért vasalt meg.183 Kincses János - akiből később bíró lett - szekerét 1824 júliusában javította a kovács. A kerekeken 16 karikát szorított és „meg puskázott” (3 forint 36 krajcár), az oldalakra négy „lőcs gúzst”, két „rakonca fészket” készített (1 forint), és négy lőcsre „kánvákat” készített (1 forint 36 krajcár).184 1829 augusztusában Kincses a szekerének alvázát vasaltatta 11 forintért.185 A falusi kovács 1825 áprilisában Kemya Imre Mihály szekere rúdjára két karikát szorított (6 krajcár) és a szekéroldalba lőcs gúzst sütött (12 krajcár), de nem emlékezett rá, hogy megkapta-e a munkadíjat.186 Huber Illésnek 1838 szeptemberében a szekér lőcsre új „kánvát” és pántot készített 15 krajcárért.187 Németh Ferenc 1818-ban István Jánosnak eladott egy kocsi „aljat” 24 forintért. Az alváz vasalásához tíz és háromnegyed font vasat használt el a kézműves, ami 3 forint 15 krajcár, a munkadíj pedig 10 forint volt. A mester emellett még kölcsönadott 7 forint 30 krajcárt a megrendelőnek, így összesen 44 forint 45 krajcár összegű tartozást jegyezhetett fel.188 A kontós-könyvekben több helyen szerepel az érsek sükösdi ispánjának sárgára festett parasztkocsija. A bejegyzések szerint a sükösdi kovács 1833 május 21-én Mészáros József „sárga kocsiját” javította több mint 2 forint értékben, május 23-án pedig a „paraszt kocsi” oldalait, egy lőcsöt, és „lánc nyaklót” javított 1 forintért.189 A Magyar Nyelvjárások Atlasza kutatói a tengely elnevezését tengő táji alakban rögzítették a Baja környéki falvakban.190 A nyelvjárási gyűjtésnél több mint száz évvel korábbi sükösdi kovács feljegyzésekben szereplő „tengői” adatok a régiesebb nyelvi formára engednek következtetni. A magyar nyelvterület különböző tájain más-más időben történt meg a fa- tengely-vastengely váltás folyamata.191 A fából készített tengely kisebb teherbírású, ellenben rugalmasabb volt a később megjelenő vékonyabb vastengelynél. A kontós-könyvek tanúsága szerint a fából készült tengelyeket is vasalták, az oldalukra marokvasat, végeikre karikákat sütöttek. 181 TIM. A. 4817.2012. K. I. 182. 182 TIM. A. 4817.2012. K. II. 20. 183 TIM. A. 4817.2012. K. III. 47. 184 TIM. A. 4817.2012. K. I. 173. 185 TIM. A. 4817.2012. K. I. 211. 186 TIM. A. 4817.2012. K. II. 147. 187 TIM. A. 4817.2012. K. III. 36. 188 TIM. A. 4817.2012. K. I. 14. 189 TIM. A. 4817.2012. K. II. 107. 190 DEME László - IMRE Samu (szerk.) 1968. 156. térkép 191 SZEKERES Gyula 1995. 471.; KEMECSI Lajos 1998. 58.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 2001. 934. 35
