Szabó László: Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén(Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008)

Szemelvény Sztrinkó István tudományos munkásságából - A három város népművészete

SZEMELVÉNY SZTRINKÓ ISTVÁN TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGÁBÓL

A HÁROM VÁROS NÉPMŰVÉSZETE1

A Eláromváros - Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd - népművészetének együttes tárgyalásához az alapot többek között hasonló történeti múltjuk, társadalmi-gazdasági fejlődésükben mutatkozó egyező tendenciák adják. Ebből következően népi kultúrájukban is számos azonosságot figyelhetünk meg. Elegendő itt csak utalni példaként a mezei kertek szerepére a gazdálkodásban, az építkezésre, a viseletekre, melyek megjelenésükben mindhárom városban igen közel álltak egymáshoz.

E városok népművészetéről eddig keveset tudtunk, s az általánosan elfogadott vélemény szerint e terület nem is érdemel különösebb figyelmet, hiszen nem mutat jellegzetes, helyi sajátosságú népművészeti hagyományokat.

A néprajzi irodalomnak valóban komoly adósságai vannak e téren. Talán Kecskemét népművészetéről jelent meg eddig a legszámottevőbb ismertetés, ezen belül is az egyik igen látványos ágáról, a népviseletről. Szabó Kálmán és Papp László írásai mindenekelőtt a XVI-XVIII. századi viseleteket mutatják be az azóta már jórészt elpusztult levéltári források alapján.2 A múlt század közepi állapotokat a Kubinyi-Vahot-féle ismertető rögzítette.3 Még néhány elszórt utalás, s Kecskemét népművészete úgy áll előttünk, mintha csak korábbi századok viseletében lett volna jelentős, ám az is eltűnt a XIX. század utolsó harmadára.4 Még kevesebbet tudhatunk meg Nagykőrösről és Ceglédről. Nagykőrösről szólva is inkább tagadják a népművészet meglétét és csupán a református sírjeleket tekintik kiemelkedőnek.5

1 Megjelent: Sztrinkó István: A három város népművészete (zárótanulmány). In: Novák László: Mezővárosi Népművészet - Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd. Nagykőrös, 1982. 177-223.

2 SZABÓ 1923.; PAPP 1930.

3 KUBINYI - VAHOT 1853.

4 SZABÓ 1931. és 1933.

5 BICZÓ 1908.

193