Szabó László: Néprajzi gyűjtések a Duna-Tisza közén(Monumenta Muzeologica 2. Kecskemét, 2008)

Szemelvény Sztrinkó István tudományos munkásságából - A három város népművészete

Az újabb kutatások és a forrásfeltáró munka alapján (levéltári adaptációk, múzeumok tárgyi gyűjteményei) azonban tudjuk, hogy a Háromváros népművészete is gazdag, sokszínű volt, melynek feltárása többirányú megközelítést kíván.

E többirányú megközelítéshez azonban mindenekelőtt tisztázni kell a népművészet fogalmát. A köztudatban a népművészetet gyakran a díszítőművészettel azonosítják, amin már csak azért sem csodálkozhatunk, mert a néprajzi szakirodalom terminológiája sem egyöntetű. A magyar népművészet legutóbbi, teljességre törekvő összefoglalásában a következő meghatározást olvashatjuk: „A népi díszítőművészet, illetőleg népművészet alatt tehát a parasztság tárgyformáló, tárgyat díszítő művészi alkotótevékenységét kell érteni”.6

A Magyar Néprajzi Lexikon népművészet címszava viszont egy tágabb és szükebb értelmezést közöl, mely szerint tágabb értelemben valamennyi népművészeti ágazat (népköltészet, népzene, népi tánc, díszítőművészet, népviselet) elnevezése, szükebb értelemben pedig tárgyak művészi megformálása.7 A lexikon a díszítőművészet címszónál nem fejti ki a fogalmat, hanem visszautal a népművészethez, ahol megint csak nem találjuk meg a kifejtést, csupán leszögezik, hogy a szakirodalomban előfordul a népművészet szükebb értelmezésének biztosítására a díszítőművészet kifejezés, ami azonban átfogó terminusnak nem javasolható. „Egyrészt, mivel a népművészetnek díszítő mellett ábrázoló ága is van, másrészt mivel a tárgyaknak esztétikai megítélése szempontjából nem csupán díszítésük számít, hanem megformálásuknak más mozzanatai is.” 8

A továbbiakban a népművészet szükebb értelmezését vesszük mérvadónak, amin tehát a tárgyak művészi megformálását értjük. Nem kizárólag a díszített darabokra figyelünk, hanem azokra az egyszerű tárgyakra is, amelyek megformálásában esztétikai normák érvényesültek, s így a mai szemlélő előtt is „szépnek”, esztétikai értékkel bírónak látszanak.

A tárgyi népművészet sokoldalú vizsgálatakor alapvetően figyelembe kell venni a társadalmi meghatározottságokat, mivel nem kis mértékben befolyásolták az ember konkrét tárgyi környezetének kialakítását. Számolni kell mezővárosaink magisztrátusainak és az egyházaknak a szabályrendeleteivel, reguláival, melyek igyekeztek a közösség normái által megszabott korlátok közé szorítani a népművészeti jelenségeket.

6 DOMANOVSZKY 1981.7.

7FÉL-HOFER-CSILLÉRY 1980. 742.

8 FÉL - HOFER - K. CSILLÉRY 1980. 742.

194