Bereznai Zsuzsanna: A népi táplálkozás hagyományai Székelyszentkirályon - Libelli Transsilvanici 11. (Kecskemét, 2015)
A sokszínű erdélyi és a székelyszentkirályi konyha
szélét szeletekre vagdalt nyers hagymával díszítették, „cifraságul”. A magyar és főként a román parasztok „mindennapi csemegének”.85 Az erdélyi magyar konyhát ért hatások Az erdélyi magyar konyhát számos hatás érte a középkortól napjainkig: nyugatról a francia és a német-osztrák, a magyarországi, keletről az orosz-ukrán, délről a szerb, a bolgár és a török, belülről pedig a román, az örmény, az erdélyi szász és a zsidó gasztronómiai kultúra. A francia konyha nemcsak Európa számos népére, hanem azon túl is a legkülönfélébb gasztronómiai kultúrákra hatott jelentős mértékben. S ha pontosak akarunk lenni: a franciák az étkezési kultúrájuk jelentős részét a római korra visszavezethető itáliai konyhákból vették át, a rómaiak viszont majdnem mindent a görögöktől tanultak. Természetesen Franciaországon belül is eltérő táji sajátosságokra bukkanhatunk: Provance tipikus mediterrán konyhával rendelkezik, a Bretagne-félsziget ízlése észak felé mutat, Elzász-Lotharingia népe a savanyú káposztát és a libapástétomot kedveli leginkább, Normandiát a változatosan elkészített marhahúsételek jellemzik, Burgundia lakói pedig mindent borral főznek...86 A klasszikus francia konyha étkezési szokásai az elmúlt évszázadokban szinte észrevétlenül lopóztak be az európai népek étkezési hagyományaiba. A „kontinentális reggeli” a könnyű francia reggelikre vezethető vissza: a tejeskávé vagy a kakaó, ritkábban a tea mellé péksüteményt fogyasztanak, valamint a vaj, a méz és a dzsem is elmaradhatatlan tartozéka. A francia konyhából vettük át a vajjal való sütés-főzés hagyományát; a mustár sokoldalú felhasználását; a sokféle levest: az erőleveseket, a laktató húsos és zöldséges leveseket, a könnyű krémleveseket; az omlettet; a buggyantott tojást; a rafinált süteményeket; a salátákat; a különféle mártásokat; az aszpikos ételeket, például a kocsonyát... Ám a francia borokat, a pezsgőt, a konyakot és a megannyi sajtféleséget már meg sem próbáljuk utánozni. A XVI-XVII. században a törököktől tanult ételek egy részét a magyar konyha ízlésvilágának megfelelően sikerült átformálnunk. Ugyanakkor a törököktől meg nem szállt területeken, különösen Erdélyben a Franciaországból hozatott szakácsoknak köszönhetően vált a nemesség birtokain a konyhaművészet sokszínűvé. A XIX-XX. században a franciából fordított szakácskönyvek már a polgárasszonyok könyvtárának becses darabjai voltak. Tehát a híres, hagyományos francia szakács- és cukrászművészet napjaink európai konyháinak kialakulását jelentősen befolyásolta. Ugyancsak a nyugatról jött hatások között tarthatjuk számon a német-osztrák, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia felől érkező ételeket. A Monarchián belül számos esetben nem könnyű az egyes ételek eredetét kinyomozni, hiszen a környező országok85 BENKŐ Samu 1972. 84. 86 TUSOR András - SAHIN-TÓTH Gyula 2002. 74. 122
