Deme Ágnes: A széna szerepe Csíkszentgyörgy népének gazdálkodásában - Libelli Transsilvanici 10. (Kecskemét, 2013)

A széna szállítása

csíkszentgyörgyi, mint a hóstáti változatot idézi: „A vontatáshoz használt ágakat, amelyeket a közvetlen környezetben megtalálható mogyoró-, bükk-, vagy fenyőfák­ról vágnak, alkalmilag, de legfeljebb egy gazdasági idényben használják fel.”24 A vontatásra való faágak másodlagos szerephez jutnak, ha mezei szénát visznek rajtuk, vagy a havasi tanyák udvarára szállítanak segítségükkel takarmányt, egészen a csű­rig. Ilyenkor az ágakat a csűrudvar kertjéhez támasztják, hogy a baromfi fedezéket leljen mögötte a ragadozó madarak ellen.25 A hazafuvarozás, a szekerezés előtt a szénát nagy gondossággal kell felrakni a szekérre. A boglya részeit vasvillával emelgetik fel a szállítóeszközre. Tűrésekkel (csavarintásokkal, a szekér sarkaiban felhalmozott szénán) érik el, hogy a termés stabilan álljon. A villára felszúrt széna „szélét befelé hajtják, megcsongorítják, s úgy nem esik le ”. Ha nem rendezik el arányosan a szénát, még az is előfordulhat, hogy a szekér felborul, elsuvad. A szekér elejében tárolt széna mindig alacsonyabban he­lyezkedik el, mint az, amit hátra raknak. Egyrészt ez így praktikus, nem zavarja azt, aki hajt, másrészt esztétikai funkciója is van. A tűrések kialakítása kifejezetten fér­fimunkának számít. A hazafelé tartó megrakott szekereket pedig a lányok megnézzik. Figyelik, hogy magasan áll-e rajta a széna, és milyen szépen van felrak­va. Ha a termés sok és szépen elrendezett, akkor a gazdája valamilyen tekintetben vagyonos, precíz, rendszerető, tehát nyilvánvalóan ,jó parti”. Nagyon rendetlenül megrakott szekérrel például szégyen végigmenni a falun. Akinek „rosszul áll a szé­nája”, nem lehet büszke magára. A hazaút során a takarók és a kaszások szívesen utaznak a szekéren, hiszen a szénán kényelmes ülés esik, többen elférnek, mint a bakon, a havasi kaszálótól hazá­ig pedig gyakran nagyon hosszú út vezet. Ha tehát a szénacsinálók a szekér tetején utaznak haza, indulás előtt meg kell mászniuk az egész kupacot. Egy szekérre átla­gosan 3-4 boglya fér fel, ez azonban nem tekinthető törvényszerűnek, lévén, hogy sem a buglyák, sem a szekerek mérete nem egységes. A felszállásnál a következő stratégia alkalmazható: vasvilla, vagy gereblye nyelét beékelik a szekér oldalának lécei közé. így aki éppen mászik, könnyen feljuthat a széna tetejére, úgy, hogy a szerszámok nyelét használja lépcsőnek. Kifejezetten szénahordásra alkalmas a hordós szekér. Mint az az elnevezéséből is sejthető, elsősorban szénaszállításra használják. Kötőrúddal és kötőfával van felszerelve. így a rakománya biztonságosan rögzíthető. A félvágás és az egészvágás szekér közül egyértelműen az utóbbi a hatékonyabb, mert az nagyobb. Hosszúsága 4, szélessége 3 méter. Az egészvágás szekér oldalának végén jól megfigyelhető a kampós agyfa, ami a rakomány rögzítését segítő köteleknek biztosít helyet. A szekér oldalát két lajtorja alkotja, tehát nem egybefüggő deszkalap, hanem létrafokokkal szabdalt alkalmatosság. A rövidebb és keskenyebb (körülbelül 3X2 m rakodófelüle­tű), tömör oldalú félvágás szekéren inkább fát, trágyát, kavicsot, földet, homokot szállítanak, hiszen ilyen esetekben van szükség a szekér csukott oldalára. 24 BERKES Katalin, 2000. 69. 25 BÁRTH János 2004. 261. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom