Deme Ágnes: A széna szerepe Csíkszentgyörgy népének gazdálkodásában - Libelli Transsilvanici 10. (Kecskemét, 2013)

A szénacsinálás munkafolyamata

24-e után már mindig megkezdődhetett a szénacsinálás. A Fiság tájékán szólásként emlegetik, hogy a bánkfalviak Szent János kalácsával indultak a kaszálóra. A Csíkbánkfalván álló altizesi templomot ugyanis Szent János tiszteletére szentelték, a búcsúra pedig mindig sütöttek kalácsot is. Csíkszentgyörgyön a júliusi Margit hete (július 13.) a kaszálás megkezdésének egyik lehetséges időpontja. Ezután már egész nyáron lehet kaszálni, sőt, előfordulhat, hogy ez az időtartam őszre is kitolódik. Egyesek szerint szénát gyűjteni egészen a hóharmat megjelenéséig lehet, tehát az első deres reggelekig. A történeti források tanúsága szerint a Kárpát-medencében a XVI-XVII. században a kaszálást leginkább júniusban kezdték meg. Ez az időpont esetleg előretolódhatott májusra.14 A széna kaszálásának kezdetét tehát a csíki tájon sem lehet pontosan meghatározni. Június végére, július elejére tehető. „Az erdőn" kaszált széna betakarításánál még a június 10-ei kezdő dátum is szóba jöhet. Egyes emlékezések szerint pedig legkésőbb szeptember 15-ére befejezik a szénakaszálást. A hajdani menaságiak augusztus 20-án ünnepet tartottak a „negyedfélmegye” hava­sának kaszálóján, és augusztus 21-én kezdték a kaszálást.15 Nyár elején tehát, ha minden körülmény kedvező, megkezdődhet a kaszálás. A szénacsinálás nagy erőpróba, a nyári mezőgazdasági munkák közül az egyik legfon­tosabb, tehát összefogást, precíz munkarendet követel. A szénacsinálás (a takarmány levágásának, elterítésének, gyűjtésének, boglyá­ba rakásának teljes munkafolyamata) során megkülönböztetik és nemek szerint felosztják a következő feladatokat: a kaszálás (a fű levágása) a férfiak dolga, míg a takarás (a széna gereblyével történő megforgatása, összehúzása) női munka. A szé­nacsinálás kifejezés egyébként „Erdélyben és az egykori Partiumban ismeretes”.16 Természetesen különbségek vannak a faluhoz közeli, kerti, mezei és a hava­sokban található erdei kaszálók művelése között. Az eltérések azonban nem a mun­kafolyamatban mutatkoznak meg leginkább. A kaszálás, gereblyézés és a buglyába rakás a havasban és a mezőn is hasonló módon történik. A különbség kiváltó oka itt is a havasi kaszáló nagy távolsága. Emiatt az utazást, az étkezéseket csak körülmé­nyesebben lehetett megoldani. Ugyanez vonatkozik a széna szállítására is. A kaszálást a férfiaknak az erdei és a mezei kaszálón egyaránt, már korán reg­gel el kell kezdeniük, amikor még harmatosak a növények. A jó kaszás „lábra ka­szál”. A fűben hagyott nyomairól is látható hogy megfelelő-e a technikája. Fontos, hogy a csapás két szélét is olyan apróra vágja, mint a közepét, ne hagyjon hosszú szálakat. Minden kaszavágás után ugyanolyan mozdulattal kell lépnie, a lábát alig emelve, inkább csúsztatva. Gyakori, hogy az idős kaszások ügyesebbek, szívósab- bak a fiatalabbaknál, hiszen már nagy gyakorlatuk van. Ok tudnak a legjobban gaz­dálkodni az erejükkel.17 A legjobb kaszás a sor elején áll. Mozdulatai, munkájának ritmusa harmonizál társaiéval.18 Míg a kaszálás megkezdéséhez megfelelő a kora hajnali időpont, addig a taka­ráshoz mindig ki kell várni a délelőttöt. Körülbelül 10 óra előtt nem lehet gereb­14 PALÁDI - KOVÁCS Attila 1979. 152. 15 U. KERÉKGYÁRTÓ Adrienne 1992. 21 16 PALÁDI - KOVÁCS Attila 1979. 162. 17 Vő. SZABÓ Mátyás 1957. 33. 18 Vö. IKVAI Nándor 1962. 38. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom