Deme Ágnes: A széna szerepe Csíkszentgyörgy népének gazdálkodásában - Libelli Transsilvanici 10. (Kecskemét, 2013)
Kaszáló- (és széna) típusok
nából evett. Ebben az esetben viszont kérdéses, hogy csupán egyszerű analógiás megfeleltetésről van-e szó, vagy pedig tényleges élettani tapasztalatról. Természetesen a különböző szénatípusok minőségének meghatározása (is) nézőpont kérdése. A csíkszentgyörgyiek például előszeretettel dicsérik a falujukhoz közeli mezei kaszálókat, elítélően nyilatkoznak viszont az erdei szénafűről. Az olyan gazdák azonban, akiknek sok havasi kaszálójuk van, esetleg havasi kaszálóból többfélét birtokolnak, már árnyaltabban fogalmaznak. Gyakran rámutatnak például az erdei kaszálók közti különbségekre. Említik, hogy a havasok szénája tulajdonképpen nem is mindig gyenge, a völgyek termése pedig igen jó minőségű is lehet. Különös, hogy az egerszéki csángók nem így látják, szerintük saját termésük mindig apró, vad, igazán jó szénát csak a szentgyörgyi mezőkön lehet kaszálni. Az először lekaszált szénára ők nem a tanárak, hanem a kövéres szót használják. Zemplénben viszont éppen a magasabban fekvő területek szénáját tartják „selymesebbnek”, állítólag ez a legjobb minőségű, csak kevés nő belőle.7 Csíkszentgyörgyön egy közismert hasonlat szerint a havasi széna olyan, mint a barna kenyér, a mezei pedig olyan, mint a kalács. Mindkettő ennivaló és a maga módján finom, a minőségbeli különbség mégis vitathatatlan. Csíkszentgyörgy és Csíkbánkfalva külső határában többek között az alábbi erdei kaszálós területek találhatók: Lók, Hágótő, Nagyvőgy pataka, Nagyvőgy ódala, Kápolna pataka, Kövessorok, Papmezeje, Szopos ódala, Bajkó, Benesd, Líkszék, Hosszúáj, Kicsi Hosszúág, Csinódnyaka, Csinódhegyesse, Lenfődek, Kápláré, Hatvankettő, Hágófeje, Kerektom, Jávoros, Gyürke, Hevederteteje, Heveder, Hevedernyaka, Havasvég, Lovászó, Baglyod, Baglyodpusztája, Agoshavas ódala, Kristine, Felső Egerszék, Alsó Egerszék, Egerszék büteje, Vészdomb 8 Az erdei, havasi szénánál jobbnak tartják a csíkszentgyörgyiek a mezei szénát. Mezei kaszáló esetében a sarjútermés az adott esztendő időjárási viszonyaitól és a ganajoztatás minőségétől/mennyiségétől függ. Mivel a mezei területek közelebb esnek a lakott településhez, itt istállótrágyát is használhatnak. Illusztrációként felsorolok néhány mezei kaszálóterületet is: Kétútköze, Nagymező, Borozlik útja, Saskihágó, Kövecsszer, Felvég Lók, Alsó Lók, Egresaszó, Nyer- geli, Kápolnaódal, Tekereg, Virágostelek, Szegremenő, Böjtenyaka, Zatabükke, Bükkallja, Kerekmagyaró, Nádas, Borpataka, Fenyőó dal, Sás kert, Mony ásd, Alsó Áj, Felső Áj.9 A csíkszentgyörgyiek szerint a lehető legjobb minőségű széna a kerti széna. Már az elnevezés is sejteti, hogy azok a kaszálók, amelyeken a kerti széna terem, a faluhoz legközelebb fekszenek, a hajdani tanórak-kertek tájékán. A kerti kaszálók azért kiválóak, mert ezek helyezkednek el a legalacsonyabb területeken, szinte mindig kaszálható rajtuk sarjú. A havasi szénával ellentétben, ami valódi szőrfű, a kövér kerti (vagy benti) kaszáló termésében bőven nő a vadburgonya, vadhere, baltacím, piros kukujza, kankalin, lánclapi, sóska, piros- és fehérhere (herelapi), angolperje, bábakalács, harmattartó lapi, bakszakáll, zablevelü fű, cikória, valamint sok más 7IKVAI Nándor 1962. 30. 8 Lásd részletesen: BÁRTH János 2004. 46-52. 9 Lásd részletesen: BÁRTH János 2007. 364-370. 9
