Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
IV. Temetkezési szokások
halálmadár (bagoly) kuvikol,127 vagy a kutya az udvarban lefelé128 orgonái (vonyít), akkor veszély van az életbe, rosszra fordul a beteg sorsa. Ha nincs nagybeteg a családban, az álmodó aggódva figyeli környezetét, de nem szól senkinek, csak ha bekövetkezik a baj: egy hete medvét láttam bocsozni álmomban! A hirtelen vagy nehezen magyarázható, súlyos megbetegedések hátterében az idősebbek napjainkban is metafizikai eredetet feltételeznek. Átkozni bárki képes, elég hozzá az ártó szándék és néhány indulatos szitokszó: adja Isten, hogy érjen olyan betegség, hogy ne érd meg a reggelt! Az átkozó önkéntelenül is Isten nevét hívja tanúként a megtorlás beteljesüléséhez. Akad olyan is, aki a templomban, ima közben könyörög haragosa megbüntetéséért. Ha az átok csakugyan megfogja, a beteg hosszas szenvedések között leheli ki lelkét, de az ártatlanul meghurcoltakról a rontás visszaszáll annak küldőjére.129 130 Az ozsdolaiak legerősebben az anyák és a kalugerek130 rontó erejében hisznek. Kalugerek a faluhoz legközelebb Moldvában (Regát, Onest) élnek. A néphit sokáig azt tartotta ezekről a legendákkal övezett, különös szerzetesekről, hogy beszélő kígyót és kutyát tartanak, megmondják az elveszett jószágok, értékek helyét, és egy ruhadarabból, hajszálból vagy lábnyomból felszedett por segítségével bárkit képesek megcsinálni, elimádkozni. A halálos rontásért titokban mentek el a környékbeli falvakból Regátba, a „szolgáltatásért” kizárólag pénzben fizettek.131 Az átkok, megcsinálások és egyéb babonaságok természetszerűen nem kézzelfogható, szívben, vérben, tüdőben kimutatható halálokok, hogyan is mutatnának a hivatalos statisztikákban! Ha egy pillantást vetünk a katolikus halotti anyakönyvre (matricula defunctorum), azt láthatjuk, hogy az 1912 és 1922 közti időszakban a 658 halott közül 199 tisztes kort megérve, végkimerülésben (marasmus senilis) hunyt el. Ezt követik a légzőszervi megbetegedések, a tüdő és a torok nyavalyái, (156 fő) majd a gyermekeket tizedelő, nehezen megfogható veleszületett gyengeség (debilitas innata, 121 fő). Az 1918 őszén felbukkanó spanyolnátha három év leforgása alatt összesen 108 áldozatot szedett. Ha az elhunytak életkori megoszlását tekintjük, a 658 halottból 267 öt éves kor alatti! A fiatalok és középkorúak halálozási aránya 15-40 fő között egyenletesen váltakozik. A gyermekek után a 66 év felettiek válnak kiemelten veszélyeztetetté. (66-80 év között összesen 152 fő) Harminc évvel később, az 1952-1962 közötti tíz évben a javuló orvosi ellátás következtében az öt éves kor alatti elhunytak száma már csak 33, és a középkorúaknái is látványos javulás figyelhető meg. A halandósági arányok 66 év felett ugranak meg jelentősen (66-80 év között 115 fő). A halálokokat vizsgálva a hangsúlyeltolódás kézzel fogható: A 260 halott közül 74 szívbántalmak, 50 végkimerülés, 46 gyomorbetegség következtében hunyt el. A korábban oly fenyegető gyer127 CZANK Gábor 2008. 227.; KUNT Ernő 2003. 113.; MARKOS Gyöngyi 2006. 258. 128 Ha a kutya az égnek eresztve a hangját fölfelé vonyít, tűzvészt jelez. A hiedelem általánosan elterjedt, a kutya lélekvezető szerepére vezethető vissza. BALÁZS Márton 1942. 122.; BÁLINT Sándor 1977. II. 89-90.; BÁRTH János 2006. 183. Gomboson a kutya tutul, vonyitf. KISS József 1989. 54.; KISS Lajos 1920-1922. 81.; KUNT Ernő 2003. 113.; MARKOS Gyöngyi 2006. 258.; 129 Jó átok urát keresi. Átokról, szómágiáról lásd még BALÁZS Lajos 2001. 150.; KUNT Ernő 2003. 89- 91.; TÁNCZOS Vilmos 2006. 150. 130 Elvonultan, zárt közösségekben élő ortodox szerzetes-papok. Bővebben lásd: MÉSZÁROS Ágnes 1998. 391-468. 131 A szerelem végett szintén a Regátba mentek rontásért, román guruzsló asszonyokhoz. 56
