Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)

III. Ünneplő falu. Az esztendő népszokásai

SIRATÓ 2. Italos és jó ember vót Mikor meghót! Egyet se szót! SIRATÓ 3. Jaj ILYÉS. Az este még együtpálinkáztunk de nem montál sémit. Bár szoltál volna kettőt hármat, hogy meg akarok halni Elmentél, megholtál Elát ezzel hagytál feles üvegre. Nézd meg Ily és! PAP Alleluja, álleluja Nem volt pucér Szűz Mária stb. SZOMSZÉD Hazudott a másik strófa De nekem mintha rémlene Hogy ez az úr ki a fene Igaz, hogy e szomorú nap lm kell doktor, hóhér és pap PAP Eljött már, megjött már farsang vége (stb. Ö EGYÜTT: MŰM MANTUJA EST MANTUJA MEGHALTA SZEGÉNY GYULA SOTT JAM DOMANITIO TUJA MERT NEM TUDTUK MI A BAJA DEUM PER AH MANTU JA NYITVA MARADTA KAPUJA PER EST IN MORTALEM JERUZSÁLEM, JERUZSÁLEM SZOMSZÉD Porkák, lidércek, fúriák Alkaida teroristák /vagy/ Republikánus eranciák Megtestesült vén papok /vagy/ Megtestesül szűz angyalok Fogjatok fel mert meghalok Jaj lelkem, jó szomszédom ha tudnák Milyen jó nótás kedvű ember volt, Meghalok, ki fog engem megsiratni? Megkörnyékeztek engem a farsang temetői... ÖZVEGY Vegyétek fel és vigyétek A keze mellé letegyétek Kertet támasszatok véle Úgyse volt ő már jóféle. A színjátékért cserébe a bámészkodóktól pogácsát, italt, pánkot, süteményt kapnak, amit a szekérre egy ládába gyűjtögetnek. Az ételeket este közösen fogyaszt­52

Next

/
Oldalképek
Tartalom