Gyöngyössy Orsolya: Ozsdolai népszokások - Libelli Transsilvanici 7. (Kecskemét, 2010)
III. Ünneplő falu. Az esztendő népszokásai
Amíg élt sokszor eldöngette Imádkozzunk hát érette! PAP Megkörnyékeztek engem a farsang temetői... Farsangolók akik a szekéren vagytok szenteltessék meg a fröccsös poharatok Mindennapi italunkat add meg nekünk ma És bocsás meg ha nem fizetünk. Á men. SIRATÓ 1. Bodó Ferkó itt menhelyre talála Morcos felesége kérte rá a halálra Addig-addig várta, addig-addig kérte Amíg váratlanul bekopogott érte. SIRATÓ 2. János volt a neve a szegény megholtnak Csak a rím kedvéért íródott Ferkónak Cecemári Golgota Megmeredt a puliszka PAP Szegény Ferkó, amíg élt mindig lovat heréit Míg egyszer egy heréit Szörnyen tökön rúgta szegényt így szól róla a mesém. Eljött már megjött már a farsang vége nyugodjál csendesen a föld mélyébe S hogy nyugodalmad csendes legyen Két lépés kolbász négy lépés szalonna Egy hordó bor és két bidon pálinka vele legyen, Hogy a túlvilágon sémi hiányt ne szenvedjen Hogy e böjtöt átvészelve találkozunk újra veled. Vegyétek fel és vigyétek stb. Napjaink farsangtemetői a szövegeket modernizált formában, a televízióból ellesett, világpolitikai eseményeiből vett fogalmakra is átdolgozzák: KÁNTOR Az Atyának, Nagyapának, nekiesett a körtefának, lőcs! /vagy/ Az Atyának, Bin LADEN-NAK neki ment a PENTAGON- nak ALLAH! SIRATÓ 1. Meghalt már a vén Dohai Nem is volt ő már korai 51
