Bereznai Zsuzsanna: Népi táplálkozási szokások Ozsdolán - Libelli Transsilvanici 6. (Kecskemét, 2010)
A mindennapok és az ünnepi alkalmak táplálkozási rendje
sok nyers pityókát is reszeltek a töltelékhez, a hagymát pirítva adták hozzá, és fű- szerpaprikával is ízesítették. Ma szójából készült őrleménnyel és gombával készül ez a böjti étel. A vallási ünnepi alkalmakra általában a következő ételeket készítették: húslevest, a speciális savanyúlevest, azaz csorbát (ciorbá), töltött káposztát, kocsonyát, s nem maradhattak el az ünnepi kelt kalácsok sem: a hosszú formában sütött húsvéti kalácsok, a rendes és fonott kalácsok s a pászka, mely ugyancsak kelt kalácstészta, tojásos tehéntúróval megtöltve, s a bejglihez hasonlóan feltekerve. Szent Miklós napján a gyermekek a Mikulást várták: a cipőbe került pálca es, került pityóka es, mikor én kicsi leánka voltam, kockacukor, az elég volt nekünk — emlékeztek az 1950-es évekre. A karácsonyi ünnepi ételek a disznóvágás termékeiből kerültek ki, s a magyarok ételeivel megegyeztek. Az ozsdolai templombúcsú alkalmával, Szent János ünnepén (január 7.) a templomnál ünnepi vendéglátást tartanak: mindenki visz egy tányér tésztát, többnyire kalácsot vagy pánkot és bort. A házszentelés alkalmával, vízkeresztkor a papot a ház férfi tagjai fogadták, akik szokás szerint egy-egy pohár borral vendégelték meg az atyát. Húsvétra bárányt vágtak: a fejéből és a nyakából csorbát főztek, az állat többi részét a sütőben borral párolva kisütötték vagy paprikásnak készítették el. Ugyancsak kedvelt ünnepi étel volt a báránypalacsinta vagy báránydropp, mely darált (máj, tüdő, vese) belsőségekből, nyers és főtt tojás hozzáadásával összeállított sült étel. A húsvéti ünnepi asztalról nem hiányozhatott a piros tojás és a kalács sem. Amikor jöttünk haza a templomból, akkor megvolt a báránhús, a tojás az asztalon, az étel előtt volt egy kicsi pálinka, az étel után bor - emlékeznek az 1950-60-as évekre. A sült bárányt a tepsivel együtt tették az asztalra, mert sokan szeretik az ételt melegen, vagy a sok bő olajban és zsírban a kenyeret mártogatni. A pünkösd ünnepi ételei megegyeztek a húsvéti szokásokkal. Az emberélet fordulóinak szokásai Az emberélet fordulóihoz - a keresztelőhöz, a lakodalomhoz és a temetéshez - is sajátos étkezési szokások kapcsolódnak. Keresztelő. Az 1960-70-es években a keresztelői vendégségben általában ünnepi levest, édes levest, azaz nem savanyú csorbát, hanem laskalevest főztek majorságból, melyben csigatészta, azaz bordás laska főtt, a későbbi időszakban már csorbát kínáltak. Lakodalom. 1962-ben Szecseleán Dumitru lakodalmában majorságleves volt bordatésztával (supá de pasará), majd a leveshúshoz lereszelt, sós-esetes-cukros tormát kínáltak. Ezután következett a sarmale, a töltött káposzta (darált vegyes húsból, szalonnával, tojással elkeverve, kevés rizzsel, paprikával és borssal fűszerezve). Majd a formában sütött tejes kalácsot kínálták, rahátosan. A vacsora során cujkát kínáltak, melyért a Regátba kellett elutazniuk. 18
