Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)

Az egyházközség ingó és ingatlan javai

A berekeresztúri református egyház 1809-től 1885-ig egy másik protokollum- ban vezette az anyagi ügyek alakulását. A jegyzőkönyv-kötet belső lapjára „A ’ B. Keresztúri Evang. Reformáld Ekklának Protocolluma. Leveleiről, Fundussairól, Sz edénnyeiről, és Tőke pénzéről az 1809-ik Esztendőtől fogva” felirat került. A jegyzőkönyv elején az alábbi „Szent edények”-et vették számba: „Ezüst aranyozott pohár 2”, „Ón tángyér 4”, „Abrosz ur asztalára 2”, „Assz- tal keszkenő 2”, „Egy selyem, és egy ezüstözöt keszk. 2", „Egy nagy ón kanna fede­lestől 1", „ Egy ón kanna keresztelő l", „ Három kupás palatzk 1 Későbbi bejegyzések a következők: „ egy veress és egy fejér Aszta! keszkenőt öszvest 2 ” (Kosa József, 1840) „egy Sárga Abrosz” (Bíró Sándor és felesége Ferenzti Anna, 1842) „egy fejér abroszt és egy veress kis keszkenő” (Gyarmati Dávidné Katz Mária, 1844) „ egy aranyozott pohár” (Albert Jánosné Ferentz Ágnes, 1855) „egy zöld Ur asztalára való takaró” (Kosa Zsigmond berekeresztúri vice me­gyebíró és felesége Kovács Zsuzsanna, 1860) „egy virágos zöld selyem keszkenő" (béréi Májai Imre és felesége Szabadi Te­rézia, 1861) „egy kék posztóból készült Katedratakaro" (berekeresztúri Zete István és fele­sége Molnár Julianna, 1862) „egy virágos zöld gyapjú szövetű abrossz”, „egy szép fejér kamuka asztal keszkenő” (Ferenci Zsuzsanna, Gergely Lajos berekeresztúri lelkipásztor felesége, 1869) Készpénzes és természetbeni ajándékok, bevételek Időnként hű reformátusok, karitatív célok ellátásában is jeleskedő intézmények kisebb-nagyobb pénzadományokat juttattak a berekeresztúri egyház részére. Sorol­junk fel néhány példát az efféle cselekedetekre. 1766. december 28-án márkodi Kacsó Mátyásné 4 máriást ajándékozott egyhá­zának.219 1774. június 7-én Magyaroson lakó Kacsó Mihály és felesége Tőkés Kata „Is­tenének s ’ Ekklájához való buzgó indulatjából ada a ’ Templom számára s ’ építésé­re" 6 magyar forintot.220 Gazda János lukafalvi tanító 1776. július 1-jén „Ur Istenéhez és ezen Ekk- l[es ijához való jó indulatjából Confer ala ezen Ekkl[esi]ának egy arannyat”.22' Idősebb Varga Ferenc 1809. december 28-án egyházközségének ajándékozott „egy vonás forintot”, melyért a megye megígérte „ő kegyelmének hogy akár hol is mikor történyék halála tisztességesen harangoztat az Ekklesia” 222 ll,BEKEPI. Jkv. 1751-1828.6. p. 220 BEKEP1. Jkv. 1751-1828. 6. p. 221 BEKEPI. Jkv. 1751-1828. 7. p. 222 BEKEP1. Jkv. 1751-1828. 7. p. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom