Kothencz Kelemen: A berekeresztúri református egyházközség működése a XVI-XIX. században - Libelli Transsilvanici 2. (Kecskemét, 2007)
Az egyházközség ingó és ingatlan javai
Akik nem jelentek meg az egyházi közmunkán azokat büntették. Gyakoriak a hasonló feljegyzések: „Megye dolgából Marton Péter és Szabadi Tamás elmaradtak ezekis a 'fenn írt határozat szerént 10 xra és a ’ napszám letételére ítéltettek. ” 114 Mivel a presbiteri jegyzőkönyvekben se szeri, se száma az egyházi birtokon zajló javításokkal, építkezési kiadásokkal kapcsolatos különféle bejegyzéseknek, az alábbiakban elsősorban ezek és a megyebírói számadások alapján tekintjük át az egyházi vagyont képező ingó és ingatlan javakat. Templom Templomfedél, templomtorony, templommennyezet Az időjárási viszontagságok, az északi szelek és esőzések leginkább a templom tetejét viselték meg. Állandó tetőfedési, toronyjavítási munkálatokkal kellett szembenézniük az egyháztagoknak.115 A javításái munkákra alkalmas személy megfoga- dása, a szükséges anyagok beszerzése a megyebíró kötelességei közé tartozott.116 1860 nyarán, a templomon a hiányzó cserepek felrakásával Kosa Jánost bízták meg, egy véka búzát ígérve neki a munkáért.117 118 Szintén őt kérték fel öt év elteltével a templom mennyezet és a fedél kijavítására, amikor 200 cserepet ifj. Nagy Tamástól vásárolt a megye.ui 1879 májusában nagy szélvész rongálta meg a templom tetejét, melynek kijavítására a béréi Istvánfi Zsigmond jelentkezett. A templomfedél újbóli becserepezését és a torony körüli hibák, a mennyeien szükséges javítási munkálatokat 6 forintért és naponta 3 porció pálinkáért elvállalta.119 Két év múlva a torony fedelét ismét javítani kellett, ekkor ütemezték be a cinterem kerítésének megújításéit is. A szükséges költségek fedezésére az egyházi erdőn 40 szál tölgyfa árverés után történő eladását határozták. Ezt felterjesztették a megyei egyháztanácshoz engedélyezés végett.120 Az 1890. esztendő közepére már elodázhatatlanná vált az egész torony új cseréppel történő fedése. Erre nézve az egész egyházközség úgy határozott, hogy a toronyfedésre 500 forint kölcsönt vegyenek fel a központi pénztárból 5-6%-os kamatfizetés és 10-15 évi törlesztés mellett. Mindezt az egyházi ingatlan „bétáblázá- sa” mellett tették, és kötelezettséget vállaltak mind a kamat, mind a törlesztési hányad időben történő, pontos fizetésére.121 114 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 31. p„ 1868. január 25. 115 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 32. p„ 1868. március 27. 116 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 54. p„ 1872. június 6. 117 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 5. p., 1860. augusztus 26. 118 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 24. p., 1865. szeptember 2. U‘J BEKEPI. PJ. 1856-1892. 91. p., 1879. május 22. 12,1 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 104. p., 1881. december 16. 121 BEKEPI. PJ. 1856-1892. 123. p., 1890. július 27. 31
