Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Második rész
A Protestáns Egyesület összes helyiségeit ma a Református Gimnázium diákjai vették birtokukba. Itt van a Diákkollégium. A háború alatt hadikórház volt a termekben, az orosz megszállás alatt az oroszok birtokolták. Jól tönkre is tették. Elég volt rendbe hozni. KTE pálya, Kissétatér Megmondom őszintén nem szívesen hallom, vagy olvasom, hogy KTE pálya. Elkelt a KTE pálya, nem kelt el a KTE pálya, írják az újságok. Sajnos városunk mai vezetősége nem tudhatja azt, hogy 1945 előtt ott szép kis park volt. A 45 előtti térképen Népligetnek van írva. Mi gyerekkorunkban Kissétakertnek hívtuk. Volt benne étterem, kuglipályával, külön volt a teniszpálya, ahol én kisgyerekkoromban szedtem a teniszlabdát a kisasszonyoknak. Papp Sárikának, Sárkány Cicának, Kiss Irénkének és a többi hölgyeknek, akik itt szórakoztak. Az étterem a jobb középosztálynak, iparosoknak, kereskedőknek volt találkozóhelye. Esténként cigányzene szólt. Ebben a Kissétakertben talált rám Imre bátyám és unokabátyám 1922-ben, amikor megbuktam földrajzból és elbujdostam. Itt volt egy kis víztorony és egy nagy kút. Ez látta el a két parkot vízzel. A másik a nagyobb kert a századfordulós térképen Katona József sétánynak, a későbbi térképen Katona József parknak volt írva. Mert ez a Bajnóczy városi főkertész úr idejében park volt a szó szoros értelmében. Sétautakkal, padokkal, cserjékkel, orgonákkal, lombos fákkal és végül, de nem utolsó sorban a Kioszkkal, ahol szintén szólt esténként a cigányzene. És mi legény korunkban sétáltunk a leányokkal, Kovács Etelkával, Kovács Irénkével, Mariska nővéremmel a Kioszk körül, amikor bent söröztek az Úri Kaszinó tagjai és vendégeik. Nagyon szép kor volt ez. Estefelé mindig előre ment valaki a társaságunkból padot foglalni, mert később nem volt szabad pad. A sétautak, és a Nagyállomást a Nagykőrösi utcával összekötő út mellett csupa virág és két szökőkút. Ha az apáink felébrednének sírjukból, igencsak meglepetve látnák, hogy mi lett a két gyönyörű parkból. Se Kioszk, se vendéglő, se víztorony, se teniszpálya, se kuglipálya. És nem beszélve arról, hogy a mai köz- biztonság mellett nem is volna jó esténként elmenni, mert padok sincsenek, és különben is az útonállók megtámadhatnák a jámbor sétálgatót. A bevezetőmben említettem a város mai vezetőit. Ok nem tehetnek róla, hiszen akkor ők még 15-20 évesek voltak. Ja mindent elmondtam már a két parkról, csak azt nem, hogy ezt kik tették tönkre. Hát a derék „felszabadítóink”. Nekik sok, de nagyon sok mindent lehetne megköszönni, amiket tönkretettek a városban. Vagy itt van a műkerti probléma. Ez egy kulturált park volt. A belső fele szintén csupa virág, virág, virág, pünkösdi rózsa, szomorú fűzfa, szomorú 110
