Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)
Szabó Pál: Életutam. Második rész
eperfa és egy nyári táncterem. Itt rendezték a joghallgatók, a gimnazisták és a Gazdasági Egyesület ifjai a tavaszi majálisukat. A táncterem eltűnt, 45-ben széthordták, feltüzelték. Nem volt akkor semminek se értéke. Minden ment Csáky szalmájaként az enyészetbe. Ismét hivatkozom a halottakra. Ha Bakuié Márton és Bajnóczy főkertész bácsi felébredne igencsak ők is nagyot néznének. Bakuié Márton volt a Műkert telepítője, Bajnóczy bácsi a Műkertnek virággal való telepítője. Akkor volt rá pénz. Ma semmire sincs pénz. De hova lett a város vagyona? Már mindenből kivetkőztünk? Csakúgy, mint az ország vagyonát, elherdáltuk? És nem beszélve a Mükertbe telepített Állatkertről. Hát ez mindennek a teteje! Parkba állatkert! Az állatkert lakói azután betették a kulcsot. Szétrágták, szétrágják a fákat, cserjék már nincsenek is ezen a területen. Csak sivárság és gazdátlanság mindenfelé... Fentebb említettem a közbiztonságot. Hát erről jobb nem beszélni. Papp és Barna rendőrkapitányok idejében a városi rendőrség a Városháza hátulján, a félemeleten volt és a börtön az alagsorban, mely összesen öt szobából, cellából állt. Ma van a Batthyány utcában rendőrpalota, de nincs rendőr sehol! Az én gyermekkoromban a Beretvás sarkán rendőr állt, a Kuructéri iskola mellett rendőr-őrszoba volt öt rendőrrel. A Kuruc téren is rendőr állt. Akkor bezzeg nem kellett félniök a huligánoktól, akik ma megtámadják a rendőröket. A külterületen a csendőrség látta el a közbiztonságot. Hát nekik aztán volt tekintélyük, nem úgy, mint ma a rendőrségnek. Szombat este a Cifrapalotában A középosztálynak volt egy nagyon kedves szórakozó helye a Cifrapalota nagytermében. Itt minden szombat este lehetett szépen szórakozni. Mi is idejártunk nejemmel, Sárikámmal. Itt volt köztünk minden alkalommal Berdó Józsi bácsi is, aki agglegénynek számított, mert felesége régen elhunyt. Józsi bácsi igazi gavallér volt, rendszerint ő űzetett. Bild Ottó és zenekara kellemesen zenélt, és ha kívánta a fiatalság, játszottak tánczenét. Szépen szórakoztunk. Ott volt a többek között Bagi Béla és neje, Dombrádi Laci, Bánovszki Zoltán és Mancika a neje, és sokan mások. Kellemes társaság volt együtt minden alkalommal. Kifelejtettem Srasser Józsit és Erzsikét, aki mellesleg operaénekes volt. Mi aztán betartottuk, amit az akkori rezsim diktált, hogy nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés. Igaz ugyan az is, hogy a nyolc óra szórakozást igen gyakran felváltottuk a nyolc óra munkával. Mert a vállalati élet ezt diktálta. Fentebb nem említettem drága barátnőnket Dékányné Teruskát. O is ott volt, és záróra után rendszerint nálunk aludt, mert kint lakott a Műkertvárosban a Népfront utcában. Ugyanis a Műkertváros szervezése a Népfront égisze alatt
