Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)

Szabó Pál: Életutam. Első rész

rozáson. Horváth Pista, Kovács Lacika, Dómján Laci, Dormány Lajoska, Pataky Feri, Pataky Gábor, mint vendég, Szabó István öcsém, Tróznay Marci, Tróznay Jenő, Nagy Imre, Pencz János, Botfalusi Viktor, Szakács András, Lovass Mihály, Kiss Mihály, Kovács Ferenc, stb. A mátraházi táborban, mint vendég velünk volt Tímár Sándor tanár, aki később átvette a parancsnokságot. 1930. november 12-én a 97. Fehér Sirály Cserkészcsapat megalakulásának tizedik évfordulójára nagyon szép tablót csináltattunk. A főhelyen dr. Hajnóczy Iván igazgató úr és dr. Vöröss József cserkészparancsnok, tanár úr. Tőlük jobbra én, mint cserkésztiszt, balra Tróznay Márton cserkésztiszt. A tablót Mátis Kál­mán bácsi a KIÉ cserkészcsapat parancsnoka, festőművész művészi rajzai díszí­tik. 35 akkori cserkész van a tablón. Mielőtt továbbmennénk, ismét egy-két helyesbítést kell a történelmi hűség kedvéért rögzítenem. Nem Szunyoghy, hanem Szinnyay Mihály volt negyedik­ben a tanítónk és nem ő volt az igazgató, hanem Bérezi József úr. Tévesen azt írtam, hogy osztályfőnökünk Kristolofil Antal már nem volt ott a találkozón, a 10 évesen. Helyesbítés: ott volt. Fénykép is van róla. Csak a tíz éves találkozónk után hunyt el. Most jön: 1929. Balatonboglár Kész lett a kétkerekű tábori kocsi. Az oldalait zöldre festettük és mindkét ol­dalon: 97. Fehér Sirály Cserkészcsapat felírás. Miután kellőképpen előkészül­tünk, sátrakat vettünk, megkaptuk a Konzervgyárak adományát a hús, zöldség és gyümölcs konzerveket, kocsinkat jól felpakoltuk a saját csomagjainkkal is és miután megkaptuk a MÁV-tól a „marhavagont”, útnak indultunk kétheti tábo­rozásra Balatonboglárra. Nem tudom miért, a Balaton északi oldalán mentünk és Badacsonyban rakodtunk ki. Innent hatalmas motoros csónakon mentünk át Boglárra. Ott Tróznay Marcival felkerestük a megadott címen, kastélyában a földbirtokos urat, - sajnos a nevére nem emlékszem, - és ismételten engedélyt kértünk, hogy a Balaton partján lévő nyárfás erdejében két hétig táborozhassunk. A földbirtokos úr megerősítette a levélben tett engedélyét. Letáboroztunk. Itt is szerencsések voltunk, mert jótevőnk ellátott bennünket minden jóval. Küldetett szalmát, és minden nap bivalytejet, - ami nagyon finom volt, - minden nap laj­tos kocsiban friss ivóvizet, zöldséget, burgonyát, stb. A Balatontól az országút és a mellette futó vasút választott el. Még száz méterre sem voltunk a Balaton hüs vizétől, melyben naponta fürödtünk. Az előző oldalon - teljesség nélkül - felso­roltak közül kimaradt Juhász József, minden táborban ő volt a szakács. O főzte a jobbnál jobb ebédeket. Földbe vájtuk félkörbe az „Ebédlőt”. Saját magam fotóin be is mutatom azt.15 15 Az 1929. évi balatonboglári táborozás során Szabó Pál által megörökített életképek: Lubickolás a Bala­tonban, pihenés a nyárfák hűvösében, Pataky Feri hegedül, Vöröss József tábori naplót olvas, földbe vájt „ebédlő”. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom