Szabó Pál: Életutam - A Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei. Új sorozat 1. (Kecskemét, 2009)

Szabó Pál: Életutam. Második rész

S ha gúny leend, tán üldözés, Babér helyett jutalmad, Táplálj reményt mert a remény Számodra is vigaszt ad. Ez a három vezéreljen, Minden lépten tégedet, Boldogságod e három: Hit remény és szeretet, szeretett kereszttestvéred Kecskemét, 1896. július hó 20. Tóth László vaskereskedő ember Úgy gondolom ennyi elég volt a szebbnél-szebb mondókákból, versekből. Az emlékkönyv minden egyes lapja tele-tele írva s mindből árad drága Édes­anyám felé a testvéri, rokoni, baráti szeretet. Május 1. (2001. május 1. kedd) Itt van május elseje... A tavasz ünnepe... Istenem! Visszagondolni az 50-es évek május elsejéire, amikor százezreket mozgatott meg az akkori pártszervezet. Menni kellett, akár akartunk, akár nem. Kivonulni! Ez volt a parancs. Pesten volt a legnagyobb tömegű kivonulás. Énekkel vonultak az emelvény előtt. Az emelvényen Rákosi Mátyás, majd Kádár János és mindkettőnek a „vezérkara”. A tanácsadók, a testőrök. Elképzelhetetlen, hogy milyen nagy úgynevezett ün­nepséget csinált az akkori pártszervezet. A vidéki városokban, falvakban mindenütt fel kellett vonulni piros zászló alatt, rajta a sarló és a kalapács. Kivonulás után az arra előkészített téren volt a majális. A gyerekeknek körhinta és különféle játszóeszközök álltak rendelkezés­re. A felvonulás alatt énekelt a jónép: Fel, fel Ti rabjai a földnek, Fel, fel Te éhes Proletár. A győzelem napjai jönnek, Rabságodnak vége már! Ez a harc lesz a végső, Csak összefogni hát, Fs nemzetközivé lesz Holnapra a világ! De nem lett nemzetközivé a világ! Negyvenévi uralkodás után megbuktak. De csírái még mindig vannak. Közvetítette a TV az ünnepségeket, melyeket a különböző pártok rendeztek és az MSZP összejövetelén elénekelték fentebb idé­zett Intemacionálét. S a dolgozók jutalmul kaptak egy üveg sört és egypár virslit. Aki távolmaradt a kivonulásról és nem tudta igazolni távolmaradásának okát, az nem úszta meg fegyelmi nélkül. Ez volt az „éhes proletárok” május elsejei ünnepe. Úgy gon­dolom ennyi elég ízelítőnek az utókor számára. Ok úgy sem tudják elképzelni az akkori május elsejét. Az idősebbek meg úgy is átélték annak a rendszernek 130

Next

/
Oldalképek
Tartalom