Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Bereznai Zsuzsa: Etnikus sztereotípiák a népi humorban
Csanádiak a bátaszéki harisnyát hordták, ott köttették maguknak. Ez a csöcsös harisnya délszláv hatásra alakult itt ki. A sükösdieket süköszdi bandzsúro soknak nevezték tréfásan a szomszédos magyar falvakban. A bandzsúr (bondschur) a testhez álló, csípőig érő télikabát neve, melynek nagy divatja volt a Bácskában az 1870-es évektől. A hartai svábokat klumpásoknak nevezték tréfásan a szomszédos magyar falvakban, mivel azok a hideg időben facipőben jártak. Bátyán a fajsziakat azért csúfolták matyóknak, mert valamikor a fajszi nők a mezőkövesdi matyókhoz hasonlóan szűk, hosszú, alul fodros szoknyát viseltek.25 A kövesdiek summásnak jártak Kalocsa környékére, azért volt ismeretes e távoli település viselete a környéken. A svájcigatyás ceglédiek tréfás elnevezés ugyancsak közismert volt a szomszédos településeken. A szegénység miatt is számos település lakóit gúnyolták. A kunszállásiak egybicskások, mert olyan szegények voltak, hogy nem volt kanaluk, csak egy bicska volt a háznál. A halasiak sülttökösök, mert télen gyakran csak erre tellett. Róluk mesélik azt is, hogy a sülttököt karikásostorral hajtották ki a kemencéből. A majsaiak sündisznósok, mert ha nem volt más, a majsai cigányok megették a sündisznót is. Legalább is a szomszédos települések lakói szerint. Félegyházán tarhonyás tahóknak csúfolták a pálmonostoriakat, mert az ott dolgozó félegyházi idénymunkások csépléskor mindig tarhonyát kaptak ebédre. Bajaszentivánban a következő történetet emlegették a bátaiakról: A hátai ember, ha kérdezik ősszel, hová való, azt mondi:- Bőbátai. (öblös hangon) Tavasszal, ha kérdezik, csak — Bátai (szerényebb hangon)26 Ugyancsak a bátaiak szegénységére utalnak: Bátán kérdezze meg, melyik utcába lakik a bíró. Kizavarják mert csak egy utca van, de hosszú.27 A különböző jellembeli tulajdonságok abszolutizálása is gyakori forrása a tréfálkozásnak. A Szömérmes, mint a rác menyasszony szóláshasonlat Baján volt ismeretes.28 A borotai bicskások elnevezés onnan ered, hogy a Rém melletti Borota lakói igen verekedősek voltak. A kiskunmajsaiakat és a csongrádiakat is joggal csúfolták bicskásoknak tréfaképpen.29 A bugaci betyárok tréfás szókapcsolat hátterében is hasonló mentalitás húzódik meg. A hop, mint a madarasi ember szóláshasonlat a Bácskában ismeretes.30 Érsekcsanád lakóit Csanádi betyároknak csúfolták a környéken, mert az ottani erdőben sok volt a betyár, azaz a szegénylegény. 25 EA 11239. Horváth Terézia gyűjtése 1970. 26 EA 11239. Horváth Terézia gyűjtése 1970. 27 EA 11239. Horváth Terézia gyűjtése 1970. 28 BOROVSZKY Samu é. n. I. 349. 29 EA 11239. Horváth Terézia gyűjtése 1970. 30 BOROVSZKY Samu é. n. I. 349. 94
