Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Bereznai Zsuzsa: Etnikus sztereotípiák a népi humorban
Bunkóknak is elnevezték őket, mert régente a Csanádi férfiak fütykössel jártak Bajára, verekedtek a bunkósbottal.31 A félegyházi paskák elnevezés modortalan parasztot jelent. Kecskeméten csúfolták így a szomszédos város lakóit. A dusnokiak csúfneve hazugéró-csukéró volt.32 A Csanádiakat kákabélűeknek mondták.33 Az egy-egy településen belüli kedvelt jellemző névadás is gyakorta válik a csúfolódás tárgyává. A szeremleiek Jakabok, mindenfelé így ismerik őket. Valamikor volt egy szeremlei erdővágó a bajaszentiváni brigádban. Azt Jakabnak hívták, így maradt rájuk a név.34 Dusnokon a bátyai nőket Markának hívták tréfásan, mert ott sok volt a Marica becenév. A csongrádi kubikusok között sok volt a Rókus keresztnevű, ezért más helységbeliek így emlegették őket: Rókusok. Számos „csúfos” jelző, szólás valamely megtörtént eseményt örökít meg, vagy csak közismert vándortéma, mely nem feltétlenül történt meg minden esetben, de a hitelesség tudatával emlegetik, sokszor több különböző településre is ráfogva. A Világnak szaladt, mint a miskei malac tréfás szóláshasonlatot ugyancsak sok helyen ismerték.35 Bajaszentistvánban ebben a formában mesélték: Elment világgá, mint a miskei malac. Tavasszal kihajtották a járásra a malacokat, elveszett a südő. Ősz felé megjelent és nyolc malacot hozott magával. Az asszony zavarta, ez nem a mienk, ez a gäbe... Azóta mondják, te né járjál úgy, hogy nyolcadmagaddal gyere haza!36 A bajaszentistvániak virgoncok, mert olyan szegények voltak, hogy búcsúkor megfőzték a kutyát a vendégnek. A kutya neve Virganc volt. A mindszentiek is virgoncok voltak, a vásárhelyiek pedig zöld gatyások - ahogy Csongrádon csúfolták őket. A bátmonostoriak létrások, mert olyan buták voltak, hogy keresztben akarták vinni a létrát az erdőn. Mivel nem fértek el vele, az útban lévő fákat kivagdosták. E tréfás eset szólás formájában is fennmaradt: Köröszbe mennek a létrával, mint a monostoriak az erdőben.37 Ez a falucsúfoló mese az egész magyar nyelvterületen közismert vándortéma. Szentistvánban még azt is mondják a monostoriakra, hogy monostori kődökösök - gyere kődököt cserélni Monostorra!38 Ugyancsak vándormotívumot tartalmaz a következő falucsúfoló is: a keceliek legyesek, mert felhajtották a legyet a padlásra, a létrát elhúzták előle, nehogy lejöjjenek a legyek a padlásról. A halasiak madzagosok, mert madzaggal mérték a határt. Azt is mondták róluk, hogy mindig a madzagos játékot játszották. 31 EA 11239. Horváth Terézia gyűjtése 1970. 32 BOROVSZKY Samu é. n. II. 18. 33 BOROVSZKY Samu é. n. II. 18. 34 EA 11239. Horváth Terézia gyűjtés 1970. 35 BOROVSZKY Samu é. n. I. 349. 36 EA 11239. Horváth Terézia gyűjtése 1970. 37 EA 11239. Horváth Terézia gyűjtése 1970. 38 EA 11239. Horváth Terézia gyűjtése 1970. 95
