Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Mészáros Ágnes: A mágikus gyógymódok bioenergetikai vonatkozásai a Duna-Tisza közi népi orvoslásban
pozitív hatásra pedig helyreáll a harmónia, az egészség. A rontás és gyógyítás ugyanannak az erőnek a működése alapján történik. Erről tanúskodnak a Duna-Tisza közi boszorkányperek gyógyítással kapcsolatos adatai is.19 A népi gyógyítók, tudósok, látók, nézők energiaszintje nemcsak erősebb az átlagemberekénél, de külső kozmikus energiák is rácsatlakoznak energiarendszerükre, ezeknek köszönhetik különleges érzékelő képességüket, távolba, múltba, jövőbe látásukat. Híres gyógyító volt Miskén Keles Mihály,20 Foktőn Morvái András, Csanádi Ilus21, a halasi határban Macska Róza, Érsekcsanádon Szász István. A nagybaracskaiak tudós gyógyítókhoz jártak Mohácsra, Hercegszántóra, Topolyára, Bátmonostorra22. A tudósok gyógyító tevékenységüket általában a betegség okának megállapításával kezdték, megmondták, hogy ki vagy mi okozta a rontást. Országszerte, így területünkön is a legismertebb betegségek közé tartozik az igézés, ijedtség, boszorkány okozta rontás. Az igézés más néven szemmel verés, Erős tekintetű vagy fáradt szemű embertől kapják általában a gyermekek, vagy fiatal háziállatok: csirkék, libák malacok. Ismert a katolikus, református magyarság, délszláv, és szlovák ajkú lakosság körében egyaránt23. A megigézett gyermek állandóan sírt. Szenes víz készítésével, ráolvasással, itatással és mosdatással gyógyították. Ezen összetett gyógymód elemei mindenütt megtalálhatók, különbségek csak a formai változatokban találhatók, pl.: a ráolvasó szövegekben, illetve abban, hogy hány parazsat tesznek a mosdató vízbe, milyen testrészeit mossák meg a beteg gyermeknek: általában a homlokát, hónalját, tenyerét, talpát. Legtöbb helyen három parázzsal készítik a szenes vizet, Kunszentmiklóson, Nagybaracskán kilenccel.24 A szemmel verés a látással összefüggő hasi energiaközpontra és az idegrendszerre hat. E negatív erő a 3. szemnek is nevezett homlokközpontból és a szemből indul25. Az ijedtség okát a neve is magyarázza, gyógyítása ólomöntéssel történik. A beteg feje fölé egy tányér vizet tartanak, amibe forró ólmot öntenek. A kiöntött ólom megformálja azt az alakot, amitől a beteg megijedt, majd 3, 7 vagy 9 napig itatják abból a vízből, amibe az ólmot öntötték. A Magyar Néprajzi Atlasz térképe szerint ólomöntéssel gyógyítják az ijedtséget Úszódon, Homokmégyen, Sükösdön, Szabadszálláson, Soltvad- kert környékén, Tataházán, Szánkon, Zákányszéken26, szerepel az ólomöntés a doroszlói szokásokban27, valamint az adattári anyag szerint Drágszél, Miske, Nagybaracska hagyományaiban is28. A megolvadt ólom kivonja a betegből az idegen negatív hatású energiát. A fémek és az emberi energia rezonanciájára példaként Tv-ből, újságokból ismerjük azokat a különös eseteket, amikor a kivételes képességű emberek testükre fémtárgyakat vonzanak. A fémek energetikai funkciójára több gyógyitó műveletben is találunk példát, pl. igézés gyógyítása után a mosdató vizet az ajtó sarokvasára öntik29,vagy a boszor19 SCHRAMM Ferenc 1983.458-486. 20 K.J.M.A.88.65/3-7. 21 K.J.M.A.83.65/4-5. 22 K.J.M.A.90.65./2,3. 23 K.J.M.A.90.65/9, 93.65/13, 81.65/13, 84.65/6, 87.65/4, 88.65/14-16, 82.65/12-13, MÉSZÁROS Ágnes 1997. 25-26,. 83.65/8-10, 24 KÖLT A Y Erika 1992. 380-381, K.J.M.A. 90.65/8. 25 BÉKY László 1998. 30. 26 MNA 609. 27 KOVÁCS Endre 1982. 199. 28 K.J.M.A.87.65/5, K.J.M.A.88.65/16, K.J.M.A.90.65/9. 29 KOLTAY Erika 1992. 380, K.J.M.A.87.65/4. K.J.M.A.88.65/15. 107
