Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)

Korreferátumok–Közlemények - Mészáros Ágnes: A mágikus gyógymódok bioenergetikai vonatkozásai a Duna-Tisza közi népi orvoslásban

kányok elleni védekezésben is megtalálhatjuk: boszorkányok ellen kést szúrnak az ajtó elé Foktőn és környékén30.

Rontó erők ellen közismert gyógymód a kerekítés. Árpa gyógyításában, nehezen gyógyuló bőrbetegségek esetén, vagy általános rontáselhárító szerepben. A látható kör rajzolata láthatatlan, fínomtestekből álló energiafalat képez, igy tölti be védelmi funkcióját. Diószegi Vilmos 1962 áprilisában gyűjtötte Hercegszántón: „Hallottam, hogy Béregen, amikor kolera volt, akkor a lányok húzták az ekét a falun körül. A plébános tartotta az eke szarvát.”31

A Duna-Tisza közén is a legnépszerűbb rontásokozó személy a boszorkány. A dusnoki rácok vracaricának, a kiskőrösi szlovákok bosorkának, a csávolyi németek hexnek nevezik32. Érintéssel, tárgyakkal, állatalakban vagy láthatatlanul okoz különböző súlyos elesettséggel járó betegségeket. Pócs Éva a nyugati és a keleti kereszténység hatásait vizsgálta a boszorkánysággal kapcsolatban, megállapította, hogy nagyjából a Tisza vonalán van a határvonala a kétféle vallási hatásnak. Véleménye szerint a nyugati kereszténység eltüntette a régi betegségdémonokat, éjszakai nyomó démonokat, sámá- nisztikus képességekkel rendelkező varázslókat, ezek a hiedelmek inkább a Tiszától délre és keletre maradtak fenn, a keleti kereszténység ható területén.33 A Duna-Tisza közi boszorkányperek, valamint a Katona József Múzeum Adattárában lévő néphit és népi orvoslási gyűjtések, a megjelent néphit monográfiák mégis arról tanúskodnak, hogy területünkön is fennmaradtak a boszorkányokkal kapcsolatos archaikus hiedelmek.

30 K.J.M.A.83.65/7.

31 K.J.M.A. 91.65/9.

32 MÉSZÁROS Ágnes 1999. 59., KRUPA András 1999. 112., MÉSZÁROS Ágnes 1997. 24.

33 PÓCS Éva 1992.597.

108