Bárth János (szerk.): Ezer év a Duna-Tisza közén - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 10. (Kecskemét, 2001)
Korreferátumok–Közlemények - Bognár Anikó: A táplálkozást alakító tényezők
Ismerik, és tudják az egymás szokásai közötti különbséget. A dusnokiak pl. nem oltják be a tejet, oltott túrót a dusnoki piacon az érsekcsanádiak árulnak. A Csanádi parasztasszonyok a nádudvariakról állítják, hogy nagyon szeretik az érett túrót. Bizonyos esetekben tanulnak is egymástól. A dusnoki rácok a disznósajtot nyilván német hatásra svártlinak nevezik. A szaumága (hólyagba töltött kolbász) készítésének módját a Nemesnádudvaron szolgált dusnoki legények tanulták meg, és vitték haza falujukba. Egy példát szeretnék hozni arra, hogy kizárólag egy nemzetiséghez, néprajzi csoporthoz kötődik egy ételfajta. Ez a borsus kalács. Hétköznapra, kisebb ünnepekre, névnapokra társaságnak sütik. Két ágból megtekert kalácskákat sütnek kelt tésztából, és kisütik. Tejfölt, zsírt, borsot, sót forralnak föl, és egyenként belemártogatják a kalácsokat, majd leborítják egy tállal. Csak Érsekcsanádon, és a „túsófélün” Ocsényben, Decsen készítik még. A dusnokiak hallottak róla, látták is a készítését, de ők maguk nem sütik. II. Az egyénre ható tényezők Két csoportot különíthetünk el: az egyéni és a technikai tényezőket. Az egyén választásában ezek nagy szerepet játszanak, a közösségre azonban kisebb a hatásuk. Jelen esetben, amikor egy-egy közösség szokásainak hátterét emelem ki, csak vázlatosan ismertetem az egyénre ható tényezőket. A/ Egyéni tényezők 1. Az ételkészítés módjának ismerete A háziasszony által készített ételek között vannak otthonról hozott receptek alapján készülők, vannak melyeket máshonnan tanult, és vannak, amelyeket önmaga alkotott, kreált. Attól függően alakítja repertoárját, hogy mennyire újító, kísérletező kedvű, mennyire fogékony az új iránt a gazdasszony. Hagyományosan az otthon megtanult ételek fordulnak elő legnagyobb arányban. 2. A család anyagi helyzete A család aktuális, a közösségtől eltérő anyagi helyzete gazdagíthatja, vagy archaikussá teheti egy-egy család táplálkozási szokásait. Az érsekcsanádi sokgyermekes nazarénus családokban pl. a faluban átlagosnál jóval gyakoribb volt a puliszka, a máié, és a ganca fogyasztása. 3. Az egészségi állapot Az egyén egészségi állapota, orvos által előírt diétája nagymértékben befolyásolja a táplálkozását. 103
