Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
Függelék. A Kasuba Kis Miklós című mese fonetikus lejegyzése
- Mi lehet az? Nézegeti Kasuba Kis Miklós.- Én bizony felmegyek, megnézem, mi van af fának a hegyin. Mént, mént, méndegélt, mászott a nyárfán félfelé. De mént vagy fél napig af fán fölfelé, mire fölért. Tanált egy akkora fészket odafönn, hogy abba az embér fékve nyugottan belefért. Vót benne két kismadár. Két kis strukszmadár. Nem strucc... A strukszmadár röpül... Kasuba Kis Miklós bement a fészegbe. Dürüzsöltek, kis kopasz madarak vótak, nagy nyakaik... Dédelgéti ott őket Kasuba Kis Miklós. Há má ott is gyün av vihar, ott is estefelé... gyün asz szél, csattog az ég, ahocs csak bír. Hát, mit kék ics csináni? Kasuba Kis Miklós a szűrt ráterítétte a fészek tetejire, őmaga is alá húzódott. Útyhogy a szűr nem ázik el. Rengeteg eső léesét még kopogott a jég, a fának az ágajit letördöste, de af fészket nem törte le. Mégmaratt a két kis struksz, meg Kasuba Kis Miklós is mégmaratt asz szűr alatt. Az öreg sturkszmadár még nem bírt főszálni asz szélbe. Hoszta af fiókáinakaz ennivalót. Mán akkó annyira fújt asz szél, hogy nem bírt fölemelkedni odáig. A vihar elmént, a strukszmadár af fődön maratt. Hanem mikó főszáratt, akkó félszált a strukszmadár, de má akkó másnap sütött a nap. Hát, mit lát az öreg struksz? Van egy embér af fészegbe, de élnek af fíjaji. Az öreg struksz má el vót keseredve, hogy az ő fijajit az eső elverte, mert az éftizedeken kérésziül így vót. Minden évben agyonverte aj jég, azé nem szaporottak. Hát, megmarattak a kis strukszok. Mikó félszált a nagy madár, akkora vót mint égy repülőgép. Hács csak csodákozik, hogy van itt egy embér, élnek af fijókáji. Kérdezi az öreg struksz:- Hoty történt, hogy bírta mégmenténi ebbé a viharba? Ijen nem vót emberemlékezet óta... Elmesélte Kasuba Kis Miklós a strukszmadámak hoty hoty történt. De má a struksz tutta, hogy minden sárkány oda. Cirógatta Kasuba Kis Miklóst, meg a szájábú etette. Asz monygya az öreg strukszmadár, hogy:- Mit kívánsz, amijér a fijajimat megmentetted?- Nem kívánok sokat, csak vigyé fél engem oda, af főd túsó végibe.- Nem bírlak fővinni! Téged is meg az elemózsiját is - nem bírlak. Azon a lükön nem bírok főrepűni - mek kel kerűni af fődet. Asz monygya Kasuba Kis Miklós, hogy:- Ami kell, beszérzek, csak vigyé fel engém, mer én nem marathatok.- Dehogynem, it nagyon jó sorod lesz... Nem bírták lebeszélni. Hát asz monta neki a strukszmadár, hoty három ökröt vágasson le a pásztorokkal.- Ah három ökröt négyessöjjétek föl! Ősz kötözd össze, ősz hozazsd ide. Asz főkötöd ah hátadra, te meg felülsz ide, any nyakamra. Akkó talán ah három ökör kifuttya az ő menázsiját. Hát Kasuba Kis Miklós elmént a gujásho, monta néki, három ökröt kéne széddarabolni tizenkéd darabba. Akkó főviszi a strukszmadár ide. 223
