Bereznai Zsuzsanna (szerk.): A félegyházi mesekirály - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 9. (Kecskemét, 1999)
A félegyházi mesekirály, Seres József parasztgazda meséi - 12. Igaz történetek
122. [A lusta kettőző] Volt nálunk egy kettőző. Az aratórészes után szedte a markot. Oszt ez a koma nagyon lusta volt. Oszt mán az emberek föl voltak készülve hajnalban, hogy gyerünk! Pista meg még feküdt, a keresztjászolban, szalmán. A marhák nem voltak bent akkor. De volt egy beteges borjú, az be volt kötve egymaga az istállóba. Hosszúra volt kötve, a fara odaért a jászolhoz. Csak mondták az emberek az istállóban, hogy:- Kelj már, Pista, kelj már fel! De az csak lustálkodott. Oszt a borjú egyszer csak belefosott a jászolba. Aztán megállása nem volt szegénynek:- Na, Pista, gyere, mert a borjú a köldöködre fosik. De nem haragudott azért. Legényember volt, de nem nagyon kapkodta oszt a dolgot. Macerálták... * 123. [A legény és az eladó lányok] Egy egyszerű szerep... egy tanyai iskolában egyszer szerepeltünk, oszt volt velünk egy Nős nevű legény meg férjhez menendő lányok. A lányok mind szerették volna a fiút. Osztan egyenként jelentkeztek nekik, hogy:- De én ilyen jól főzök...! Elmondta, hogy milyen jól tud főzni. A fiú meg hallgatta. Jött a másik lány minden jóval, milyen szépeket varr... A harmadik megint tudott magáról jó tulajdonságot. A fiú hallgatja egy álltóhelyben, oszt azt mondja a lányoknak:- Lányok, lányok! Öndicséret szagos, mint az alvadt sajt! * 124. Konrád bácsi Konrád bácsi lakosember volt. Orosz. Itt maradt a csapatából a háború után. Nem volt kedve hazamenni. Törte a magyar szót. 169
