Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Zorn Antal: Trianon – Katymár. Két községi vezető tragédiája
ZORN ANTAL TRIANON - KATYMÁR KÉT KÖZSÉGI VEZETŐ TRAGÉDIÁJA ELŐSZÓ Nemzetiségiek által lakott községben születtem, nevelkedtem és egy ideig dolgoztam is. Tanulmányaim, de személyes tapasztalatom alapján is tudom, hogy magyarok, németeket, délszlávok békés együttélésének objektív és szubjektív feltételei vannak. Időnként azonban a feltételrendszerben változások állnak be. Hol a vallási megosztottság, a gazdasági helyzet, a politikai kurzusok változása, megszállók jelenléte, hol pedig a nacionalizmus, a személyi bosszú, a karriervágy okoz rendellenes, sokszor tragikus helyzetet egy-egy településen. így volt ez Katymáron is a XX. században nem is egyszer. Munkámban a világ- és magyar történelemi eseményekbe ágyazva kívánom bemutatni egy bunyevác és egy német nemzetiségű községi vezető életének egy szakaszát (a bírói illetve albírói hatalom megszerzésétől kivégzésükig). A történet gyermekkorom óta foglalkoztat, hisz szüleim, rokonaim, ismerőseim nem egyszer említettek részleteket a Schnobl és a Pájó (így forgott nevük közszájon) tragédiájáról. Életük, politikai ténykedésük és az ebből következő haláluk nagyon tanulságos lehet. Abban erősítheti meg az olvasót, hogy a politika veszélyes „üzem”, meg hogy a dicsőség múlandó. Elgondolkodtató az is, hogy az 1921-től 1948-ig eltelt időszak kurzusváltásai csak szűk szereplőink körében négy halálesetet, három 5-10 évig terjedő börtönt, s rengeteg megaláztatást, félelmet eredményeztek. S mindezek oka a bosszú, a politikai rövidlátás volt. KATYMÁR RÖVID TÖRTÉNETE Katymár Bács-Kiskun megye déli részén, közvetlenül Jugoszlávia határán fekszik. Lakóinak száma az 1990-es népszámlálás alapján 2516 fő. Területe: 3.940 ha. Nemzetiségi megoszlása: magyar 1908, bunyevác 418, német 190. Katymár nevével oklevelekben először 1388-ban találkozunk. Ebből tudjuk, hogy a település a bátmonostori Töttös László tulajdona volt. A későbbiek során Katymárt Töttös örökösei, majd a család magvaszakadtával Váradi István kalocsai érsek birtokolta.' 1590-ben a török adólistákon 22 adózó házzal szerepelt. 1640-ben Milojkovics Miklós volt a falu hübérura, őt 1663-ban Bory Mihály, Dvornikovics Miklós és Szalatnai Horváth György követte. 1699-ben lakatlan pusztaként írták össze, de 1715-ben már 14 jobbágy lakta a falut. 1724-ben csak 8 családja volt, akik 130 forint bérletet fizettek Czobor földesúrnak.2 1743-ban 43 katymári adófizetőt tartottak nyilván,’ akik zömmel bunyevácok lehettek. A bunyevácok nemzetiségi hovatartozásuk alapján horvátok. Eredetileg a Neretva folyó nyugati partjáról, Mostar környékéről vándoroltak északra a török előretörésének 153
