Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
Fehér Zoltán: Bátya ragadványnevei
FEHÉR ZOLTÁN BÁTYA RAGADVÁNYNEVEI A Kalocsa szomszédságában található Bátya ma kb. 2500 lélekszámú katolikus magyar-rác kétnyelvű falu.1 Szinte minden bátyai ember hivatalos neve mellett egy-két ragadványnevet is visel, s a közösség még ma is inkább ez utóbbiakat használja. Mivel a lakosság egyre fogy és keveredik, szükségesnek éreztem a névtani és népességtörténeti tanulságokat rejtő ragadványnevek összegyűjtését és feldolgozását. A ragadványnevek gyűjtését az anyakönyvek és összeírások családneveinek kicédulázásával párhuzamosan 1956-tól 1995-ig végeztem.2 Az előbbi munkába bevontam tanítványaimat és felnőtt ismerőseimet is.3 A gyűjtés és feldolgozás közben a következő problémákkal kellett szembenéznem. 1. A ragadványnév-anyag a szókincshez hasonlóan folyamatosan változik, régiek kipusztulnak, újak keletkeznek. 2. A mindenki által ismert, öröklődő ragadványnevek mellett élnek kevésbé ismert, nem öröklődő egyedi ragadványnevek is. 3. A kétnyelvűség következtében ugyanannak a névnek van magyar és rác alakja is. 4. A legtöbb ragadványnévnek nem tudom megállapítani a keletkezési idejét, soknak homályos az eredete, ismeretlen a jelentése és a névadás indítóoka.4 Bátyán a "ragadványnév" kifejezést nem ismerik. A fogalmat körülírással fejezik ki. "Az a rác neve, hogy Lovász, vagy racki Lovas"- mondják. Az efféle kifejezések tehát nem a ragadványnév nyelvi hovatartozását jelentik, hanem azt, hogy ebben a közösségben, Bátyán, ezt a családot nem hivatalos nevükön Harangozónak, hanem Lovásznak nevezik. A RAGADVÁNYNEVEK KIALAKULÁSA A kételemű magyar személynevek első tagja tulajdonképpen jelzője a keresztnévnek. így is kérdezünk rá, ha nem értettük: Milyen István? A mai családnevek nagy része valószínűleg ragadványnévből keletkezett. A 16. századi török összeírások tanúsága szerint Bátya magyar népe ekkor már kételemű neveket viselt.' Nem tudjuk azonban, hogy öröklődtek-e az itt rögzített családnevek. Valószínű, hogy a családnevek kapcsolatban álltak viselőjük származásával, foglalkozásával, tulajdonságával, stb. A Sági nevű tehát Ságról érkezett, a Kerekes nevű kerekes mester volt, a Vörös nevű meg vörös hajat viselhetett. A 17-18. század nagy népmozgása különösen nem kedvezett a nemzedékeken át öröklődő, rögzült családnév használatnak. Csak a keresztnevet tartották számon, s nyilván alkalmilag , ragadványnévként kaphattak az emberek egy életen át néha többféle családnevet. A 18. századi bátyai anyakönyvekben sok esetben találunk a szülők vagy keresztszülők keresztneve után ilyen bejegyzést: "cui cognomen ignoratur". (Akinek vezetékneve ismeretlen.)6 Alkalmi névadásnak látszik az 1703-as bátyai összeírásban a "Vén Ember Fia Istók" személynév.7 Kalocsa 1725. évi Urbáriumában 6 bátyai születésű lakost írtak össze, ezek közül hárman viselték a "Bátyai" családnevet.8 Közülük Bátyai Máténak korábban más neve volt. Az 1731-es összeírásban ugyanis följegyezték eredeti 83
