Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
P. Szojka Emese: Bátaszéki kőművesek a Bácskában. Kóbor Ferenc építőmester működése
giumban, 15 fő Franciaországban, 1 fő Hollandiában és 17 fő egyéb helyen dolgozott abban az időben (K.Balog 1973, 44.). Kétségtelen, hogy ehhez az életformához kezdetektől fogva hozzátartozott a mozgékonyság, a megélhetést jelentő lehetőségek felderítése akár az otthontól, a lakóhelytől távol is, amely távolság azonban viszonylagos volt a fenti példákhoz mérten. Szerencsés esetben otthonukhoz közelebb juthattak munkához a bátaszéki kőművesek. A személyes kapcsolatok ma már felderíthetetlen útjain kerültek a Baja környéki falvakba, elsősorban oda, ahol német nemzetiségű parasztok éltek. A múlt század kilencvenes éveiben Nemesnádudvaron a bátaszéki kőművesek közreműködésével épültek az új típusú, a két felnőtt generációt elkülönítve befogadó un. hosszúházak, melyeknek kiterjedt padlásterén az átalakulóban levő gazdálkodás, korábbi korszakához képest megnövekedett termésmennyiségei is elfértek már. A pincével egybeépített présházak modernizálása is erre az időszakra tehető (P.Szojka 1995, 129-133., 1996. 12-15.). Ugyanekkor a Bácskában, például Csávolyon már az utcafrontos, háromoldalú "triangl Haus" típusú (vö. P.Szojka 1994, 160-161.), vakolat ornamentikával gazdagon díszített lakóházak kezdtek tért hódítani a földjeiket egyre gyarapítani képes parasztgazdák körében. Bátaszéki kőművesek építették itt 1908-ban Müller György és Pfeil Ignác házát. Az asztalosmunkákat helybeli, a gipszdíszek készítését és a bádogosmunkát bajai iparosok végezték (Pfeil 1991, II, 228.). Ezekben az esetekben a bátaszéki kőművesek az építkezés típusmegoldásait honosították meg falun. E háztípusok azonban az ezt megelőző időszakokban ismeretlennek számítottak ebben a közegben. Ilyen előzmények után jelent meg vidékünkön Kóbor Ferenc építőmester, akinek szakmai tapasztalata a bátaszéki építőipari munkások körében alapozódott meg, törekvéseit. tervezői ambícióit azonban a Bácskában tudta kiteljesíteni. 1920-körül telepedett át Bátaszékről Bácsbokodra. Ismereteim szerint első jelentős munkája 1922-ben Rozenberg Mátyás bokodi, ma is álló, a vasútállomás közelében felépített villája volt, kertjében medencével. Kóbor Bácskába történő áttelepülését minden bizonnyal ez a megbízás készítette elő. Rozenberg Mátyás zsidó vállalkozó előzőleg ugyancsak Bátaszéken élt. A család az egykori uradalmi kastélyban lakott. Ők bérelték 1913 és 1929 között (Göbelt 1991, 1, 216) a bécsi Tereziánum néven ismert alapítványi birtokot, melynek központi helyisége Bátaszék volt. (Göbelt 1991, I, 138-142.) További érdekeltségük volt még a bátaszéki hengermalom üzemeltetésében. 1924-ben alakult meg a Bácsbokodi Hengermalom RT, melynek egyik telepe lett a bátaszéki. (Kaczián 1992, 124.) Tehát mindketten egyidőben jöttek át a Bácskába, Rozenberg mint földbirtokos bérlő, élelmiszeripari vállalkozó, Kóbor pedig építési vállalkozóként. A későbbiekben Kóbor Ferenc is itt, a villa, mindenekelőtt pedig a vasút szomszédságában alakította ki a tervezőirodát is magába foglaló lakóházát és az ezzel egybefüggő telken ipari telepét. Ekkor már, a bajai dunai vasúti híd megépítését követően, közvetlen összeköttetés létesült a Bácska és a Dunántúl (Erdősi 1983, 308.), esetünkben Bátaszék, még inkább Báta között, ahol Kóbornak téglagyára, vagy annak tulajdonjogában érdekeltsége volt. Mindkét vállakozó abban a reményben telepedheti le Bácsbokodon, hogy a fejlődőképes bácskai mezőgazdaság, a va- gyonilag izmosodó gazdák rétege számukra is megfelelő hátteret jelent majd céljaik megvalósításában. Ez így is történt, Kóbor Ferenc esetében mindenképpen. A hely, Bácsbokod, melyet a két férfiú magának kiválasztott, az észak-bácskai terület lendületesen fejlődő falvai közé tartozott. Erdei Ferenc ezt így jellemezte az 1930-as években: "Bácsbokod és Katymár viszont Bácsalmáshoz hesonló németes falvak. Különösen Bököd nevezetes. Mintaszerű mezőgazdaság folyik a németek birtokain... . A német gazdakör valóságos földműves akadémia és mindig a legújabb termelési módszere42
