Bárth János (szerk.): Tükörképek a Sugovicán - A kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei 8. (Kecskemét, 1997)
P. Szojka Emese: Bátaszéki kőművesek a Bácskában. Kóbor Ferenc építőmester működése
két igyekeznek megvalósítani. Megtörtént, hogy tenyészbikáért Svájcba utaztak a gazdák." (Erdei é.n. 184). Ezt az értesülést támasztja alá egy valamiéi korábbi újsághír: "Húsz svájci tenyészállatot vásárolnak a bácskai gazdák. Jelentették, hogy a kormány kedvezményes svájci tenyészállatvásárlásra hívta fel a gazdákat. Bácsmegyéből Bácsbokod, Jánoshalma, Felsőszentiván, Mátételke és Borsód gazdái 3 üszőt, 11 hasas tehenet és 6 tenyészbikát jegyeztettek elő a svájci tenyészállatokból,..." (Felső Bácska 1925,nov. 2.). Úgy tűnik, hogy Kóbor az első években Bokodon mindenféle munkát, még a kisebb jelentőségüeket is elvállalta, mint ahogyan ez a községi jegyzőkönyvben áll: "...az óvoda mint a vágóhíd kijavítására Kóbor Ferencz ajánlata a legelőnyösebb, amennyiben az óvoda javítását 33 mázsa búza és a vágóhíd javítását 99 mázsa búza áráért hajlandó elvállalni..." (Bácsbokodi Községi Jegyzőkönyv, 1923/69.), vagy még ugyanebben az évben: "Előadó jegyző jelenti, hogy Kóbor Tamás (nyílvánvíló elírás) építőmester hajlandó a községháza és a jegyző laknál szükséges javításoknál a kőműves munkát 29 mm búzáért elvállalni..." (Bácsbokodi Községi Jegyzőkönyv, 1923. 30. old.). Ezekkel a munkákkal egyidőben budapesti vállalkozókkal együtt, részt vesz a bokodi új iskola meghirdetett építési versenypályázatán, melyen a megbízást ő nyeri el: "A községi elöljáróság és az előadó jegyző tekintettel arra, hogy Kóbor Ferencz a községben több épületet épített, és az építtetők a munkájával a legnegyobb mértékben meg voltak elégedve, javasolja, hogy a képviselőtestület Kóbor Ferencz javaslatát fogadja el, és az iskola építésével őt bízza meg." (Bácsbokodi Közgyűlési Jegyzőkönyv, 1923. 122. old.) Az új emeletes iskolát 1924. december 16-án adták át. (Felső Bácska, 1925. jan. 2.) Ezekkel a megbízásokkal párhuzamosan már épültek a parasztgazdák házai is Kóbor vállalkozásában. A bokodi iskolával egyidőben épült például Katymáron id. Wéber András lakózáza a főutcán, néhány évvel később pedig ugyanazon a soron az elsőgazdák egyedi terv szerinti polgárházai (P.Szojka, 1994. 170-171.). Ezután rendre ő tervezte a többi környező helység legmódosabb földbirtokosainak lakóházát. Garán a Gatti-fivérek villáit, Bácsalmáson a főtéren Ulrich Károly földbirtokos, banktulajdonos, valamint Csauscher Ádám gépnagykereskedő üzlettel egybeépített emeletes házait (Felső Bácska, 1925. okt. 9.), Bokodon a Faldum-házat, majd a Schwraka-, Csávolyon a Pfei 1-vilIákat. Vállalkozásában készültek házak Mélykúton és Jánoshalmán, középületek Borsódon, községháza és óvoda, vámépületek Kelebián, temetőkápolna Csávolyon és Mátételkén. Iskolák egész sora: Bácsalmáson a polgári, Kelebián az iskola óvodával, Csávolyon az emeletes elemi iskola, melynek homlokzati falát a bajai művésztanár id. Éber Sándor falfestményei díszítik. Kóbor jó barátságban volt az Éber-családdal. A Bokodra került állatorvos Dr. Éber Géza legénykori barátja volt, majd később ő lett a keresztapja az állatorvos egyik fiának. Baján több ház épült Kóbor vállalkozásában, így a város központjában, a Tóth Kálmán téren az egykori Risztics-ház. Ma a lakóépület földszinti részén Julius Meinl üzlet van. A világháború alatt, a Délvidék visszafoglalása után Kóbor kapta meg a zombori városháza és gimnázium renoválásának munkáit. Egyszerre 3-4, olykor még több munkán is dolgozott. A jelentős vállalkozásokat építésvezetői felügyelték. Tervezőirodáján két rajzolót foglalkoztatott folyamatosan. Munkásait, a kőműveseket, lakatosokat rendszerint Bátaszékről fogadta föl, csakúgy, mint a munkavezetőket, pallérokat. Kóbor nagy szervezőkészséggel, szakmai gyakorlattal, biztos elképzelésekkel irányította vállalkozását, és mindenekelőtt művészre valló képzelőerővel tervezett. Bácskába kerülése idején még nem volt egészen harminc éves. Utolsó inasa, Szeibert 43
